© 2026 Magyar Telekom Nyrt.

HírlevélCookie beállításokJogi dokumentumok
cikk

Tanulás, fejlődés

Utolsó frissítés: 2025. 02. 03.

„Engem is irritál ez a kis törtető takonypóc” – miért becsüljük le ennyire a fiatalokat?

A kor adottság, nem pedig dicsőség. Avítt gondolat, hogy aki több évet élt, okosabb és rátermettebb, mégis, még mindig sokan vannak azok, akik lefitymálóan szólnak a fiatalokról csak azért, mert fiatalok.

A címben idézett mondat egy lehangoló komment volt a sok közül a Telex Most jövök  egyik epizódja alatt, amiben Fábián Tamás beszélgetőtársa Trunk Tamás volt. Amellett, hogy a 21 éves srác az ország egyik legjobb alpesi sízője, a nevéhez fűződik a Sneakerness fesztivál, ő az osztrák Campaigning Bureau reklámügynökség Z-generációs tanácsadója, konferenciák és fesztiválok előadója, több könyv szerzője, az osztrák Forbes “30 under 30” listáján is szerepelt már. A minősíthetetlen hangvételű kommentek ne riasszanak el senkit, az interjú nagyon tanulságos volt. Tomi többek között mesélt a Neticle Media Intelligence-szel közös 2022-es kutatásáról is, amiben arra keresték a választ, hogy mennyiben állunk másként a Z generációhoz mi, mint osztrák szomszédaink. A kutatás eredménye siralmas képet fest, a magyarok – az online térben való reakciók szerint legalábbis – különösen rossz színben látják a fiatalságot. De vajon miért?

A bölcs találkozása az AI-jal

Ha elképzeljük a bölcsek tanácsát, ugye mindannyiunk szeme előtt egy csapat ősöreg férfi alakja jelenik meg!? (Az, hogy miért éppen férfiakra gondolunk, ha bölcsekre gondolunk, egy másik cikk témája, most maradjunk a koruknál.) Ez nem véletlen, ugyanis az a tény, hogy a korral egyre bölcsebbek leszünk, nem is annyira elvetemült gondolat. Vivian Clayton elismert neuropszichológus szerint a bölcsesség három kulcsfontosságú összetevőből áll: a megismerésből, a reflexióból és az együttérzésből. Nem kell Nobel-díjas tudósnak lenni ahhoz, hogy elismerjük, minél több év van valakinek a számláján, nagy valószínűség szerint annál több lehetősége volt megismerni a világot, reflektálni rá, és bizonyára érzékenyítette is a sok tapasztalat. Legalábbis így volt ez, egészen addig, amíg be nem léptünk a digitalizáció korába. Míg az internet előtti időkben kénytelenek voltunk a nálunk idősebbekre hallgatni, ha például az volt a kérdés, hogy mikor érdemes leszüretelni a szőlőt; vagy milyen sokrétű is az emberi természet; netán mely könyveket érdemes elolvasni, ha el akarunk mélyedni egy-egy tudományágban, ám most elég megkérdezni erről a kedvenc mesterséges intelligenciánkat – mondjuk a Perplexity AI-t – és máris minden tudás, sőt, még annál is több a birtokunkban van. A tájékozottságunknak, és ezzel együtt némi bölcsességnek, csupán a kíváncsiságunk szab határt, nem pedig a korunk.

De nehéz elszakadni a belénk égett mintától, és sutba dobni azt a tévhitet, miszerint az, aki idősebb, mindent jobban tud. A poroszos nevelés, amiben a szüleink, sőt, még az Y generáció tagjainak többsége is felnőtt, szintén ezt a hierarchikus mintát erősítette, nem csoda, hogy olyan nehéz dolga van a Z generációnak, aki viszont minden korábbi generációnál jobban szeretné hallatni a hangját.

Lehet jobb, ha hallgatunk a fiatalokra?

„A 19 éves Nagyvári Dávid forradalmasíthatja a divatipart”; „A 15 éves Heman Bekele olyan szappant talált fel, amivel megelőzhető a bőrrák”; „Gitanjali Rao csupán 15 éves, de máris fejlesztett egy AI alapú appot, a Kindly-t amely képes felismerni az online zaklatást”. A fiatalok elképesztő sikereiről szóló szalagcímeket a végtelenségig sorolhatnánk, de ott van még az a sok millió gyerek, aki lehet, hogy nem tudósnak készül, mégis rendelkezik valami olyan tudással, ami nekünk, felnőtteknek hasznos lehet. Amikor pár évvel ezelőtt, egy fiatal egyetemista srác próbált felvilágosítani a pénzügyekről, az állampapírok hozamáról és a megtakarításokról, a pillanat tört része alatt átfutott az agyamon, hogy mégis mit képzel, hogy engem akar kioktatni. Aztán szerencsére elhallgattattam ezt a belső hangot, ugyanis gyorsan kiderült, hogy fiatalkora ellenére valóban sokkal többet tud a témáról, mint én. Persze ahhoz, hogy adott esetben elfogadjuk, hogy a fiatalok jobban tudnak egyes dolgokat, muszáj háttérbe szorítanunk a saját egonkat, és bízni abban, hogy azzal csak mindenki jól jár, ha hangot adunk a fiataloknak.

Hangot? Hangot!

Az, hogy egyre több szervezet világít rá a gyerekrészvétel fontosságára, szintén ezt az irányt erősíti. Hiszen nemcsak akkor jó meghallgatni valakit, ha tájékozottabb egy adott témában, mint mi, hanem akkor is, ha olyan dolgokról van szó, amiben ő is érintett. A Hello Szülőn fontosnak tartjuk, hogy a családi élet, a gyereknevelés, a fiatalok mindennapjai kapcsán ne csak szakértők és szülők nyilvánuljanak meg, hanem adunk hangot a fiataloknak is. A Hintalovon KIKO-i, Anna és Szonja az indulás óta szerzőink, nekik hála nemcsak elképzeljük, hogy min mennek keresztül a tinik manapság, hanem tudjuk is. Ezért bátorítunk legújabb kampányunkkal mindenkit arra, hogy fordítsa a figyelmét a fiatalok felé, bízzunk bennük közösen, és tegyünk velük együtt egy digitálisan érettebb országért!

Ha tetszett ez a cikkünk, kérlek olvasd el ezeket is:

Tanulás, fejlődés

„A fiataloknak az a legfontosabb, hogy komolyan vegyék őket. Most itt a lehetőség” - Elindult a Netrevalók

Biztonságban a neten

Így navigálnak a tinik a közösségi média dzsungelében

Hasznos volt?