Boldog család
2024. 06. 12.
Egyedül a játszótéren: mit tegyen a szülő, ha a gyereknek nincsenek barátai?
A magány nem válogat életkor szerint. A legkisebbek is küzdhetnek az egyedülléttel.
8 tanács a magányos gyerekek szüleinek:
1. Ne kontrolláld túl a szabadidőt
2. Készüljön el a házi feladat
3. Tágítsd a közvetlen környezetet
4. Fejleszd a szociális képességeit
5. Teremts lehetőséget szélesebb körben az ismerkedésre
6. Legyen terítéken a téma
7. Okosan a digitális térben
8. Mutassunk példát
Nem irigylem a szüleimet. Kiforrott terv és tűpontos időbeosztás kellett ahhoz, hogy játszótérre vigyenek engem, ugyanis csak akkor voltam hajlandó a hintázni és csúszdázni, ha rajtam kívül nem volt ott senki. Nehéz az élet egy introvertált gyerekkel. Valószínűleg ugyanolyan tehetetlennek és elveszettnek érezték magukat a szüleim, amilyennek ma nagyon sok édesapa és édesanya, akik azt látják, hogy a gyereknek nincsenek barátai, nem találja a helyét a közösségben. Mit tehet ilyenkor a szülő? Csaknem lökdösheti oda a gyereket valakihez azzal a felkiáltással, hogy tessék barátkozni, kislányom/kisfiam! Pedig jól tudjuk, hogy a közös játék és a kortársak jelenléte mennyire nélkülözhetetlen.
Az elszigeteltség időzített bomba
Míg régen csapatokba verődve kószáltak naphosszat a gyerekek az utcákon, ma üres tereket látunk mindenhol. Nem meglepő, hogy egy angliai vizsgálatban a 10-15 éves gyerekek fele magányosnak vallotta magát. Itthon sincs ez másként, a magyar szülők 81%-a ugyanis aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a gyerekeik eltávolodtak a barátaiktól és az elmagányosodás hosszú távú következményeitől is tartanak. Az elszigeteltség időzített bomba, depresszióhoz, szorongáshoz vezet és olyannyira megnöveli a korai halálozást, mint napi 15 szál cigaretta elszívása. Nyilván senki sem szeretné láncdohányosokhoz hasonló kockázatoknak kitenni a csemetéit. Szerencsére nem vagyunk tehetetlenek, ha azt látjuk, hogy elkellene néhány pajtás a gyereknek.
1. Ne kontrolláld túl a szabadidőt
Néha olyan egyszerű okai vannak annak, hogy a gyerek nem barátkozik, mint az, hogy egyszerűen nem jut rá elég ideje vagy energiája. Egy kutatás, amely az autonómiát és magányt vizsgálta, arra jutott, hogy azok a gyerekek, akiknek nem volt választási lehetőségük, négyszer nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy magányosnak érzik magukat, mint azok, akiknek a szülei nagyobb autonómiát engedtek. A magánórák, különfoglalkozások betáblázzák azt az időt, amikor egyébként feléledhetne a vágy a gyerekekben a szabad játékra és a társaságra.
2. Készüljön el a házi feladat
Mi köze a házi feladatnak a magányos gyerekekhez? Ha otthon elmarad a lecke, akkor a gyerekek kénytelenek azt az órák előtt bepótolni. A szünetben házit körmölő gyerek pedig pont azokról az esetleges társas interakciókról marad le, melyek az osztálytermen kívül zajlanak.
3. Tágítsd a közvetlen környezetet
Van egy társadalmat érintő vonatkozása is annak, hogy miért magányos ma ennyi fiatal. A magány ugyanis betelepedett az otthonokba is. Nem születnek testvérek, a gyerekek nem ismerik a szomszédjaikat, a nagyszülők távol vannak és az unokatesók száma is megcsappant. Lehet, hogy kistesó már nem érkezik a családba, de azért igenis tehetünk, hogy a rokoni és ismerősi szálak megerősödjenek.
4. Fejleszd a szociális képességeit
A magány mögött nem mindig kapcsolathiány, hanem van, hogy kapcsolódási nehézség áll. A visszahúzódó, szégyenlős és félénk gyerekek nehezebben teremtenek kapcsolatot. Nekik meg kell tanítanunk a kezdeményezést, azt, hogy hogyan lehet közeledni és bevonódni a játékba. Azonban nemcsak a bátortalan gyerekeknek fontos elsajátítani különböző szociális készségeket, hanem a túl domináns, másokat elnyomóknak is. Az ő esetükben pont az agresszív jegyek, vagy a túlzott énközpontúság hátráltatja a barátságok kialakulását.
5. Teremts lehetőséget szélesebb körben az ismerkedésre
Nem minden gyereknek egyforma az érzelmi és szociális fejlettsége. Ezért korántsem biztos, hogy mindenki a korosztályából fogja megtalálni a barátait. Azonban, ha a gyerekeknek csak az iskolában van módjuk barátkozni, akkor lemaradhatnak olyan lehetőségekről, ahol eltérő korú barátokra tehetnek szert. Egy korán érő gyereknek lehet, hogy egy idősebb edzőtársa lesz a legjobb barátja, vagy éppen egy lassabban érő egy nála néhány évvel fiatalabbal tud igazán kapcsolódni.
6. Legyen terítéken a téma
A kisebbeket nagyon jól lehet ösztönözni mesék által arra, hogy nyissanak más gyerekek felé. Nagyon szuper meséket találunk arról miért fontos ez a fajta kapcsolódás, pl. Michael Engler Mi ketten vagy Kestutis Navakas Mesék a barátságról című könyvei. A nagyobbakkal, kamaszokkal pedig le lehet ülni és nyíltan beszélgetni arról, hogy milyen szerepet tölthet be az életünkbe egy igaz barát.
7. Okosan a digitális térben
A digitális eszközök kétélű fegyverek, ha barátságokról van szó. A túlzott telefonhasználat, ami a közösségi oldalak görgetésére korlátozódik elveheti az időt és a kedvet attól, hogy az offline térben szocializálódjunk. Viszont nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy ma már a barátságok is átköltöztek az online felületekre. Itt chatelnek, osztanak meg egymással dolgokat a gyerekek és való igaz, hogy az internet a kapcsolattartást megkönnyíti, de a kapcsolatok elmélyítését éppen, hogy gátolja. Mint a legtöbb esetben, itt is a kommunikáción van a hangsúly. Üljünk le a gyerekkel és beszéljük át, hogy hogyan tudjuk az okoseszközeinket jól használni.
8. Mutassunk példát
Bármennyire elcsépelt, de hatalmas igazság van abban, hogy koptathatjuk napestig a szánkat, a gyerekek nem arra fognak emlékezni, amit mondtunk, hanem arra, amit mutattunk. A szülői barátságok jó példát nyújthatnak és rávezethetik a gyerekeket arra, hogy mennyivel szebb a világ, ha hasonló gondolkodású emberekkel vesszük körbe magunkat. Ezekkel az apró lépésekkel pedig rengeteget tehetünk azért, hogy egyre kevesebb gyerek maradjon egyedül a játszótéren.
Ha tetszett ez a cikkünk, akkor olvasd el ezeket is:
Rajongó tinik és online barátságok
Ezek a skillek lesznek fontosak a gyerekednek a jövőben – spoiler: nem a kódolásra gondolunk
Hasznos volt?