A közösség enyhítheti a gyerekekben a klímaszorongást

Bár az ökoszorongás vagy más néven klímaszorongás még nem tartozik – egyelőre – a mentális betegségek közé, tünetei hasonlóak lehetnek, mint a szorongásnak, ami viszont az. A bolygónk jelenlegi állapotról, a klímaváltozásról, a várható klímakatasztrófáról szóló hírek hallatán izzadni kezdhetünk, szédülhetünk, kínozhat minket álmatlanság, de a pánikroham sem kizárt. Ez pedig már egyre több gyereket is érint, amit Bojti Andrea gyermekpszichológus, A magabiztos szülő című könyv szerzője is csak megerősíteni tud.

„Ez sajnos valóban egy létező jelenség, már egészen kisiskolás kortól, amikor a gyerekek már különféle információkat hallanak akár a zöld iskola program keretein belül, otthon a szüleiktől, vagy esetleg a hírekben is. Egyre inkább megértik a hétköznapi élet valóságait, az élet materiális dolgait. El is képzelnek róluk valamit, viszont még éretlenek ahhoz, hogy érzelmileg eltávolítsák magukat tőlük. Ha azt hallják, hogy ellepi a tenger Velencét a globális felmelegedés miatt, elkezdenek rettegni és előfordulhat, hogy majd nem is akarnak oda menni, ami teljesen érthető reakció, hiszen lehet, hogy az ő fejében az játszódik le, ha odamegy, akkor majd biztosan megfullad” – hozta fel egy konkrét példáját a szakember.

Kié a felelősség?

Mi azonban még nagyobb gond? Hogy sokszor a felnőttek csak legyintenek a problémára, ezzel tovább növelik a gyerekek aggodalmát, és mindemellett azt is elérik, hogy a fiatalok azt érezzék, teljesen egyedül vannak a félelmeikkel. Erre válaszul a Greenpeace egy éve megnyitotta a Bolygó névre hallgató közösségi terüket. „Elkerülhetetlen ma már, hogy ne jussanak el a fiatalokhoz a szorongató hírek. Viszont teljesen más ezeket az információkat egy olyan közösségben feldolgozni, beszélni az aggodalmakról, ahol támogatják és közösen keresnek megoldást, és nem cikizik azért, mert mondjuk nem hajlandó műanyag palackos üdítőt venni” – kezdte a Greenpeace-től Szeszák Panka, a Bolygó programszervezője. „Nagyon fontos, hogy legyen egy közösség az ember számára, ami megadja a ’nem vagyok egyedül’ érzést, hiszen aki magányosan éli meg és nem osztja meg mással a félelmeit, annak sokkal sötétebb tud lenni a világ és a jövőkép is. A közösségben viszont, látva a sok cselekvő embert, akikkel akár együtt is ki tudnak találni valamit, sokat tud segíteni.” – tette hozzá Panka, aki maga is szorongó fiatalból lett egy, a változtatásért nagyon sokat cselekvő közösség, a Greenpeace tagja.

Kezükben a jövő

Panka szerint szorongást válthat ki a gyerekekből, látni a döntéshozókat, vagy akár a saját szüleiket, hogy nem tesznek semmit a közelgő katasztrófa ellen, vagy épp nem a megfelelő irányba lépnek. „Az a baj, hogy azok a döntések, amik a gyerekek jövőjét befolyásolják, nem az ő érdeküket szolgálják, mert sajnos a mai világban az elsődleges a gazdasági érdek. Ezt rossz nekik látni és a folyamatos krízis mellett tovább növeli a szorongást bennük” – tette hozzá a Greenpeace munkatársa, aki Kőváry Zoltán ökopszichológus gondolatait és szavait idézve a klímaszorongást egy gyászfolyamathoz hasonlította: „Az ember lassan elgyászolja azt a környezetet, amibe felnőtt. Az izzasztó nyarakat, a téli havazást. Ránk, fiatalokra viszont ez már egyre inkább nem igaz, mert mi nem tudjuk, mit gyászolunk, mit fogunk elveszíteni és közben azt sem, hogy mi jön az egész helyébe.” – mondta Panka.

Hogyan csökkenthetjük a gyerekekben a szorongást?

A gyermekpszichológus elsődlegesen arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy mit és hogyan mondjunk a gyerekeknek. „Ne dramatizáljuk túl a dolgokat, pláne a fiatalabbak előtt. Oké, hogy ez a valóság, de ők még nehezen értik meg. Csak olyanról beszéljünk előttük, illetve nekik, amiről feltétlenül muszáj” – mondta Bojti Andrea, aki szerint a cselekvés az egyik legjobb szorongáscsökkentő a gyerekek számára. „Ösztönözzük őket, mutassuk meg, hogy ők maguk milyen lépéseket tehetnek a mindennapokban a változás érdekében, hogyan óvhatják a környezetüket. A gyerekeket megnyugtatja a nap végén, hogy márpedig ők is tettek valamit a bolygónkért” – mondta a szakember, aki szerint az is fontos, hogy ne csak vizet prédikáljunk, hanem mutassunk példát.

A szülő, tükör

Ebben a Greenpeace-es Szeszák Panka is egyetért Bojtival. „Fontos szülőként jó példával előjárni, és azt is megmutatni, hogy nem kell tökéletesnek lenni – ebben sem. Zero waste-ség, vegánság, ne utazzunk repülőn, stb... ezek mind fontosak, de ne csak a természetet ne zsákmányoljuk ki, hanem magunkat se, mert akkor nem tudunk majd a természetnek sem visszaadni” – mondta Panka, aki azt javasolja még, hogy töltsenek a gyerekek sokkal kevesebb időt kütyüzéssel és sokkal többet a természetben, ami segít nekik lelassulni, csökkenteni a túlingerlődést, ami által enyhülhet a szorongás is. És járjanak hasonló érdeklődésű közösségekbe, beszéljenek az érzéseikről, a gondolataikról, foglalkozzanak a klímaváltozás témájával. Például a BOLYGÓ közösségi térben, ahol folyamatosan a témába vágó ingyenes szakértői előadásokkal és programokkal várják a fiatalokat.

Van egy podcast műhelyük is, amit a képzésük elvégzése után ingyenesen használhatnak a fiatalok. De csak úgy is bármikor be lehet ülni, teázni egyet, és közben megosztani a gondolatainkat, félelmeinket, vagy akár az ötleteinket, javaslatainkat más, hasonló érdeklődési körű fiatalokkal. Több zöld diákmozgalom is itt tartja a heti megbeszéléseit a Greenpeace vendégeként. „A fiatalok kezében a lehetőség, hogy kitalálják, mit szeretnének, mi lesz jó nekik, és hogy együtt összefogjanak és cselekedjenek is. Fontos beszélni és tanulni azokról a cselekvési lehetőségekről, amik léteznek, mert mindez reményt tud adni. Beszéljünk másokkal az érzéseinkről, félelmeinkről, és biztassuk erre a gyerekeinket is” - zárta Szeszák Panka.

Aktivistának a Greenpeace-hez szülői hozzájárulással 18 éves kor alatt is mehetnek fiatalok. További cselekvő lehetőségek a Greenpeace oldalán a CSELEKEDJ fül alatt találhatóak!

És végül 5 könyv gyerekeknek, ami segíthet elmulasztani a szorongásukat és megoldási lehetőségeket is ad a kezükbe

Loll Kirby: Mi mentjük meg a Földet! - Kövesd a gyerekek példáját, és tégy te is a klímaváltozás ellen!
12 gyerek inspiráló története arról, hogy mennyi mindent tehetnek a legkisebbek is a bolygónkért.

Hanane Kai, Louise Spilsbury - Beszélgessünk róla! - Bolygónk védelme
Hogyan gondoskodhatunk a bolygónkról? Mik azok az apró lépések, amik igenis sokat számíthatnak a Föld védelme érdekében, és értelme is van? A könyv ezekre a kérdésekre (is) választ ad a gyerekeknek.

Vibók Ildi - Kezünkben a világvége
Két kamaszfiú, Lincsi és Peti hirtelen a kedvenc virtuális játékukban találják magukat és szembesülnek azzal, hogy a virtuális térben végzett környezeti rombolásuknak milyen hatásai vannak, és hogy ezek hogyan jelennek meg a valóságban.

Amikor a kukák világgá mentek - Mai mesék a zöld jövőért
A könyvben található mesék, amelyekben a ma élő szerzők örökítik meg azt, hogy ők miként gondolkodnak napjaink legégetőbb kérdéséről, a környezetvédelemről, mindannyiunk közös otthona, a Föld sorsáról – cselekvésre buzdítanak, példákkal és történetekkel inspirálják az olvasót, fiataltól az idősekig.

Nagy Réka – Bolygómentő kézikönyv szuperhősöknek
Fenntartható divat, adományozás, szelektív szemétgyűjtés, húsevés, biogazdálkodás, biodiverzitás, vízhasználat, környezettudatos közlekedés, tudatos vásárlás, pazarlás és még sok más fontos téma, amelyeket érint Ökoanyu könyve, amelyben a szerző segít, hogy gyerekeink szuperhősként viszonyuljanak a világ bonyolult dolgaihoz, megértsék a természetromboló folyamatok okait és ez alapján változtassanak a családdal együtt a mindennapok megszokott rutinjain.