Miért jó akár hamarabb visszatérni a munkaerőpiacra a baba mellől?

Ha mégis maradnál annál a témánál, amit lekattintottál, akkor EZEN a linken megtalálod!

Az, hogy az édesanyák mennyi ideig maradhatnak otthon gyermekükkel, nagymértékben függ az adott ország rendszerétől. Az állami szabályozás azonban csak a kereteket adja meg – az igazán lényeges kérdés, hogy az anyáknak miért érdemes minél több időt kihasználni a gyermekükkel töltött első években.

A világ különböző országaiban jelentős eltérések figyelhetők meg a szülői szabadság hossza és feltételei között. Az élen Bulgária jár, ahol közel 60 hetet tölthetnek az édesanyák gyermekeikkel. De megnézhetjük Svédországot is, ahol a különleges családmodellnek köszönhetően 16 hónapot oszthatnak meg egymás között a szülők, ezzel is erősítve azt, hogy az apák is nagyobb szerephez jussanak a korai időszakban. Nekünk magyaroknak sincs okunk panaszra, hiszen akár 3 évig tartó szabadságot is igénybe vehetünk. Vannak azonban olyan kevésbé szerencsés anyák, például az USA-ban, akiknek csak néhány röpke hét áll rendelkezésre a korai kötődés kialakítására.

Az a bizonyos első 3 év

A pszichológusok szerint a kötődés szempontjából kritikusnak tekintett időszak az első 2-3 év. Ebben az időszakban alakul ki a gyermek és az elsődleges gondozó között a biztonságos kötődés, amely alapvetően meghatározza a későbbi érzelmi, szociális és kognitív fejlődést. A csecsemők egy velük született ősbizalommal érkeznek a világra, amely azt jelenti, hogy alapvetően várják és keresik a gondozójuk közelségét, szeretetét és támogatását. Ez a bizalom azonban csak akkor fejlődhet tovább, ha az anya válaszkész. Vagyis reagál a baba igényeire. A következetes és érzékeny gondoskodás erősíti meg azt az érzést, hogy a világ egy biztonságos hely.

Bowlby szerint − akit a korai kötődés atyjának tekintünk − ez a bizalom mindennek az alapja. Ez támogatja a világ felfedezését és a gyerek későbbi autonómiájának kialakulását is. Olyannyira nagy szerepet játszik, hogy tulajdonképpen ettől függ, hogy milyen kapcsolatai, érzelmi világa és önértékelése lesz felnőttként a gyereknek. Egy hosszú távú kutatás szerint a kamaszkori viharok is könnyebben átvészelhetők, ha a korai kötődés sikeres. A kutatók ugyanis arra jutottak, hogy azok a gyerekek, akik az első három évükben stabil gondozót kaptak, magasabb szintű érzelmi stabilitást és jobb stresszkezelési képességeket mutattak serdülőkorukban.

A túl korai leválás

Az első két évben anya és baba egy úgynevezett szimbiotikus állapotban vannak. Ebben az időszakban a kisbaba még nem rendelkezik kialakult önálló éntudattal, így élményszinten úgy éli meg a világot, hogy ő és az édesanyja szinte egy és ugyanaz. Ebből már sejthetjük, hogy mennyire kulcsfontosságú az anya jelenléte. A túl korai leválás ebben az érzelmi fejlődési szakaszban negatív következményekkel járhat. A megrendült biztonságérzet hosszú távon szorongásos zavarokat és félénkséget okozhat. Ugyanakkor a fejlődés menetére is kihat. Azoknál a gyerekeknél, akik nem kapják meg a megfelelő érzelmi alapot a szimbiózis során, gyakran késlekedhet a kognitív és nyelvi fejlődés, mivel a stressz és a szorongás elvonja a figyelmüket a tanulásról és az érzelemszabályozásról. Tehát a túl korai elkülönülés egy pszichológiai és érzelmi zűrzavart okozhat.

A szülés utáni depresszióra és a szülői szerepre is kihat

Nemcsak a baba, hanem az anya számára is fontos, hogy hosszabb időt tölthessenek együtt. A szoros kötődés kialakulása az anyák számára is érzelmi megerősítést jelent, és segít a szülői szerephez való alkalmazkodásban. Továbbá, a szülés utáni depresszió kockázata is csökkenthető, ha az anya elegendő időt kap a regenerálódásra és a gyermekével való kapcsolódásra. Egy 2015-ös kutatás szerint azokban az országokban, ahol hosszabb fizetett szülői szabadság áll rendelkezésre, alacsonyabb a szülés utáni depresszió előfordulása, és a gyermekeknél is egészségesebb érzelmi kötődés figyelhető meg. Minden arra mutat, hogy a korai gondoskodásba fektetett idő hosszú távon megtérül mind a gyermek, mind a család számára.

Ne adj teret a bűntudatnak

Bár az ideális helyzet az lenne, ha minél több időt tölthetnének együtt a szülők gyerekeikkel, erre sajnos nincs mindig lehetőség. Ha valaki valamilyen okból nem tud hosszabb időt otthon maradni, akkor sincs minden veszve. A szakértők ugyanis rámutattak arra, hogy a minőségi együtt töltött idő legalább olyan fontos, mint a mennyiség. Az anyák, akik visszatérnek a munkahelyükre, tovább erősíthetik a kötődést az esti rutinnal, közös játékkal és következetes jelenléttel. Ilyenkor érdemes maximálisan kihasználni minden percet és olyan szociális hálót kiépíteni, amiben a család megtartó ereje érvényesülhet. Például nagyszülők, családtagok segítségét igénybe venni, akik pótolni tudják a szülők távollétét, és biztosítani a gyerek számára az érzelmi biztonságot.

Bár a korai évek különösen fontosak a kötődési alap megteremtésében, tulajdonképpen ez a feladat egész életünkre szól. A kezdetektől a felnőttkorukig minden egyes pillanat számít, amit arra fordítunk, hogy erős, biztonságos kötődést alakítsunk ki a gyerekeinkkel. Minden egyes együtt töltött perc, minden figyelmes és szeretetteljes pillanat hozzájárul ahhoz, hogy később képesek legyenek egészséges felnőttekké válni.

Ha elolvasnád a cikk párját, amely a munkába való korai visszatérés előnyeit részletezi, akkor kattints IDE!