6 könyv, ami segít a gyerekneveléssel kapcsolatos kérdésekben

Amikor gyereknevelésről van szó, hirtelen mindenki mintha jobban tudná, hogy mit kell tenned a gyerekkel. Ma már annyi szakirodalom található online és offline, hogy néhány kattintás alatt megtalálhatod a választ a kérdéseidre. Vagy épp olyan sokféle gyerek- és szülőnevelési módszer létezik, hogy elveszel a szakirodalmak tengerében? Az alábbiakban néhány teljesen különböző nyelvezetű, terjedelmű és komolyságú könyvet mutatunk a gyereknevelésről, hátha találsz kedvedre valót. Jó olvasást!

Lorna McGrath – Tim Seldin: A Montessori-szemlélet a mindennapokban

Dr. Maria Montessori szerint egy gyermek fejlődésében a legmeghatározóbb időszak az első 6 év, ugyanis ekkor fejlődik ki az agy és az idegrendszer. A róla elnevezett Montessori-filozófia célja, hogy a korábban megszokott hierarchikus rendszer helyett a gyerek együttműködésen alapuló, nyugodt környezetben tanuljon az első pillanattól kezdve. Ma már többezer Montessori-elvet követő intézmény működik több mint 100 országban, azonban a könyv a módszert a családi környezeten keresztül mutatja be, hiszen a Montessori nem csak oktatási intézményekben használható. Megismerhetjük, milyen egy ösztönző otthoni környezet, hogyan lehet a Montessorit a mindennapi szokásokba, családi hagyományokba és ünnepekbe csempészni, illetve, hogy mi a különbség a dicséret és a biztatás vagy a válasz és reakció között.
Link

Glenn Boozan: Vannak nálad sokkal rosszabb anyák

A szülői lét minden apró és óriási örömével együtt piszkosul stresszes hivatás. Anyósok, sógorok, szomszédok, barátok a legjobb szándékkal igyekeznek elmagyarázni, hogyan legyél jobb szülő, hogyan kell JÓL nevelni a gyereket. Rengeteg helyről teljesen különböző tanácsok érkeznek, a szülő meg áll tehetetlenül, hogy mégis kinek kellene hinni, hiszen ő is csak a legjobbat akarja a gyereknek. „A hörcsög néha felfalja a saját kölykeit – az ember lánya ennél biztos jobban teljesít!” olvastam a könyvben, ami humorral és iróniával mutatja be, hogy hiába igyekszik az ember, a tökéletes szülőség illúziója „nettó baromság”. A színes grafikákkal és oldalanként nagyjából 3 mondattal kiváló esti mese a megfáradt felnőtteknek.
Link

Szél Dávid Tabuk és dilemmák a gyereknevelésben – Az altatástól a szexedukációig 0-9 éves korig

Nehéz beszélni a szoptatás nehézségeiről, még kevésbé szeretünk belebonyolódni az együtt-, vagy külön alvás dilemmájába, a szexuális felvilágosítás témáját pedig igyekszünk messze elkerülni. Pedig ezek mind érintik a gyereket, ahogy előfordulhat, hogy kütyüfüggőségről, az édesapa hiányáról vagy netalántán a gyászról kell beszélgetnünk vele. Szél Dávid szakpszichológus csupa olyan kérdéskört feszeget, ami minden bizonnyal nem kerül szóba egy játszótéri padon vagy a nagyszülős hétvégéken.
Link

Pamela Druckerman: Se hiszti, se nyafogás

Mindenki ismer olyat, aki hallotta mástól, hogy a gyerek a padlót verve hisztizik a közértben, le kell tennie a telefont, mert a háttérben elindult a baba-sziréna vagy a héten negyedjére süt olajban tocsogó rántott húst, mert a kicsi csak azt hajlandó megenni. Pamela Druckerman amerikai újságíró Párizsban várta gyerekét és a szülőség első hónapjaiban rádöbbent, hogy a korábban hallott rémtörténetek a francia gyereknevelésben nem jellemzők. Szülőkkel, pszichológusokkal és pedagógusokkal beszélgetett a kiegyensúlyozott gyerekkorról, amitől rájött, hogy nem a világot kell a gyerekéhez igazítani, hanem a gyereket a világ részévé tenni.
Link

Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors

„Én biztosan nem leszek olyan, mint anyám/apám” határozzuk el magunkat, majd ugyanazokat a jó és rossz tulajdonságokat átemeljük a saját családunk életébe. Vannak mintázatok, amik olyannyira a mindennapok részévé válnak, hogy észre sem vesszük, mikor ugyanazokkal a szavakkal büntetjük a gyerekünket, amik miatt mi szenvedtünk évtizedekkel ezelőtt, vagy ugyanazt várjuk el a gyerektől, amit tőlünk vártak. Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus könyve kilóg a szigorúan vett gyereknevelési irodalmak közül, de ahhoz, hogy valóban tanuljunk szüleink hibáiból, meg kell ismernünk az ő traumáikat, feldolgozatlan veszteségeiket vagy hiedelmeiket.
Link

Joseph Sarosy – Silke Rose West: Hogyan meséljünk gyerekeknek?

Nem tudjuk felidézni, mit reggeliztünk tegnap vagy hogy mi volt a filmnek a címe, aminek a plakátja megtetszett a buszmegállóból, mégis fel tudjuk idézni, milyen állattal beszélgetett a kis herceg vagy hogy hívták az új gyereket a 2B-ben, akiről a gyerekünk olyan sokat beszélt. Bele sem gondolunk, mekkora ereje van a történetmesélésnek! Szülőként hamar beletanulunk a nagy mesemondó szerepébe, hiába érjük el pillanatok alatt a legújabb Disney-filmeket vagy hangoskönyveket, a gyerekünk sokszor a MI mesénkre vágyik. Ezt a kérést nem szabad félvállról venni, hiszen ilyenkor nem is feltétlen egy történetre kíváncsi, hanem a figyelmünket és az időnket kéri. Egy mese lehet megnyugtató vagy tanító, a kíváncsiság kielégítője vagy az esti rutin része. A Hogyan meséljünk gyerekeknek? rávilágít, hogy a mesemondás nemcsak egy jó történetet jelent, hanem egy egészséges és kötőtő kapcsolatot gyermek és szülő között.
Link

Ha tetszett ez a cikkünk, akkor olvasd el ezt is:
"Nem tudjuk, hogy jó-e hosszú távon, amit most mi, szülők csinálunk" - Steigervald Krisztián