Válni, okosan?

Egy válás soha nem egyszerű, még akkor sem, ha látszólag a legnagyobb békességben történik. Mert maga az elválás mindig egy kudarc is. Az esetek túlnyomó részében ugyanis nem meghatározott időre, vagy belátható időn belüli különélés szándékával köti össze két ember az életét.
De sajnos a válási statisztikák azt támasztják alá, hogy a holtomiglan-holtodiglan kötelék sokat veszített az „értékéből” az elmúlt évtizedben.

Különösen nehéz és fájdalmas lehet a válás, ha „nemcsak” két ember kapcsolata megy tönkre, hanem egy család hullik elemeire. Ilyenkor szülőként muszáj intelligensen viselkedni, és a gyerek(ek) érdekeit szem előtt tartva, sértettség, düh és indulatok nélkül kezelni a helyzetet. Sok családban a gyerekekre való tekintettel nem merik meglépni a válást, gyakran még akkor sem, amikor egyébként már számukra is egyértelmű, hogy tarthatatlan a helyzet. Ideig-óráig talán még fenn is tartható ez az állapot, de ha mindkét fél úgy véli, hogy nincs visszaút, akkor nem kell eljátszani a gyerekek kedvéért a legnagyobb családi idillt. Nem véletlenül mondják, hogy „a gyerekek nem hülyék, csak kicsik”, pontosan érzik, ha baj van.

Ki mondja el a gyereknek?

Bár nincsen ennek kimondottan kőbe vésett szabálya, hiszen minden kapcsolat és család más, de bármennyire nehéznek, vagy kivitelezhetetlennek tűnik, mindkét szülő jelenléte szükséges ilyenkor. Ez egyrészt sokkal kisebb törés a gyereknek, mert azt látja, hogy nem kell állást foglalnia, vagy választani a szülők között, ergo, mindkettőjükre számíthat. Fontos azonban, hogy a gyerek korának, személyiségének legjobban befogadható módon történjen a beszélgetés, és ne kicsinyítsük le a valódi helyzet súlyát, ne akarjunk lazák, vagányak, jó fejek lenni ilyenkor. A válás komoly döntés, ami az egész család életére kihat, ezért nem ajánlatos játszmákba, vagy kegyes hazugságokba csomagolni a valóságot.

„Azért is elengedhetetlen, hogy mindkét szülő jelen legyen, amikor a gyerek először tudja meg „hivatalosan” a válás tényét, hogy ne fordulhasson elő, hogy saját magát hibáztatja a történtekért. A szülők- gyerek(ek) közötti nyílt kommunikációra minden esetben fel kell készülni. Érdemes akár egy tervet is készíteni, hogy milyen ütemben, mikor és hogyan adagolják a gyereknek az információt, és ehhez a közös döntéshez mindkét félnek hosszú távon is tartania kell magát. A válás során óhatatlanul is rengeteg feszültség és sértettség kerül felszínre, emiatt is fontos az egységes fellépés, hogy ne a kétségbeesett gyerek feje felett dobálózzanak, vádaskodjanak a szülők egymással. A gyerek érdekében félre kell tenni ilyenkor minden, szülők közötti negatív vádat, és törekedni arra, hogy a folytatásban minél kevésbé legyen terhelt az élete” – mondja Nikolics Lilla pszichológus.

Ebből logikusan következik, ha nehéz, akkor is elengedhetetlenül fontos a kompromisszum, és nem ér a szülőknek egymást szidni, vagy cinkossá tenni a gyereket. Az elhagyott szülő sokszor esik abba a hibába, hogy magát mártírnak beállítva a gyerekre telepszik, ezzel próbálja „felmentetni” magát, vagy a felelősséget kimondatlanul is a másik félre tolni. Ez még akkor sem szerencsés, ha a gyerek már nem kicsi, mert ezzel olyan terhet tesz rá a szülő, amellyel nem biztos, hogy meg tud birkózni.
„A szülők házasságának kudarca ne vetüljön ki a gyerekre. Ne legyen illúziónk, egy válást sem lehet sértetlenül megúszni, emiatt a gyereknek jócskán van saját traumája is, ne pakoljuk erre rá szülőként a sajátunkat is” – ajánlja a szakember.

Mit tehet a szülő a gyerek érdekében?

1. Válaszolni kell a kérdésekre

Az ilyen helyzetekben, a gyerekekben rengeteg kérdés és bizonytalansági faktor merül fel, azonban nem biztos, hogy ezeket rögtön meg is tudják fogalmazni. Egészen biztos, hogy kell nekik idő ahhoz, hogy a saját szoftverükön végigfutassák az új információkat, és elhelyezzék magukat, vagy a saját szerepüket az új rendszerben. Ha kérdeznek, legyünk velük őszinték, próbáljuk megérteni, hogy mi zajlik bennük. Fontos, hogy ne veszítsük el a bizalmukat, hogy a változás közepette is érezzék a saját biztonságukat.

2. Legyenek fix szabályok

A gyerekneveléssel kapcsolatban le kell fektetni a szabályokat, amihez mindkét félnek tartania kell magát. Ne büntessük a volt párunkat azzal, hogy mindent homlok egyenesen másképp teszünk, mint amiben megállapodtunk, ezzel ugyanis a gyereknek teszünk rosszat, aki csak jobban megzavarodik a számára egyébként sem könnyű helyzetben.

3. Ne akarjuk titokban tartani

Elkerülhetetlen a megváltozott élethelyzetbe beavatni a pedagógusokat is, mert egyértelműen látszódni és érződni fog a gyereken a változás. A közvetlen környezetébe tartozók csak akkor tudnak támogatók, lenni a válás során, ha tudnak róla! Nem érdemes elhallgatni a tényt, egyrészt előbb-utóbb úgyis kiderül, másrészt könnyen lehet, hogy a gyerek issza meg a levét, ha a „furcsa” viselkedése miatt keresnek rá valamilyen bélyeget. De annak is a gyerek látja kárát, ha „egyeztetjük” vele, hogy erről nem kell beszélni, mert frusztráló lesz számára, hogy nem lehet őszinte.

4. Ne legyen zsarolás tárgya

Bármilyen komoly konfliktus áll fenn a szülők között, ennek oltárán a gyereket nem szabad feláldozni. A felnőttek közötti bosszúhadjáratnak, vagy zsarolásnak nem lehet a gyerek az „eszköze”!

5. Nem kell siettetni az új párok bemutatását

Egy gyereknek idő kell, amíg alkalmazkodik a megváltozott helyzethez, akkor is, ha úgy látszik, hogy zökkenőmentesen vette az akadályokat. Hagyni kell némi időt, hogy feldolgozza a szituációt, hogy rendet teremtsen a szívében, lelkében. Ne erőltessük, hogy minél hamarabb megismerje az új partnert, főleg, ha a harmadik személynek köze van a váláshoz.

6. Nem kell félni a szakembertől

A legbékésebb válások esetében is felmerülhetnek olyan problémák, amelyeket a szülők nem tudnak jól kezelni. Ilyenkor mindenképpen ajánlott szakember segítségét kérni.