7 lépésben erősítsd a gyereked lelki állóképességét

A nevelés ellentmondásossága abból fakad, hogy egy gyereket végigkísérni a felnőttéválás útján vetekszik a kvantumfizikai ismeretekkel, közben pedig olyan pofonegyszerű alapelveken nyugszik, amit legtöbbünk mindenfajta tudás nélkül zsigerileg érez. Ha a szívünkre tesszük a kezünket, akkor kizárólag egy dolgot szeretnénk mindannyian, ha megtanulnának a gyerekeink: boldogulni és boldognak lenni ebben a világban. Ehhez viszont az kell, hogy fel tudják venni a kesztyűt az élet fájdalmaival és nehézségeivel, és minél többször megerősödve jöjjenek ki ezekből a helyzetekből. A pszichológiában a reziliencia szó azt jelenti, hogy lelki ellenállóképességet fejlesztünk, annak érdekében, hogy könnyebben vegyük az akadályokat.

Dr. Kenneth Ginsburg gyermekgyógyász és humán fejlődési szakértő szerint a lelki rugalmasságot 7 alapvető és egymással összefüggő összetevő alkotja. Az angolban ez a 7C elnevezést kapta a kezdőbetűk alapján (competence, confidence, connection, character, contribution, coping, control).

1. Kompetencia

Vitathatatlan tény, hogy a megfelelő kompetencia megszerzéséhez tapasztalatszerzésre van szükség, ezáltal tanulhatnak önállóságot a gyerekek. Ha bátran felfedezhetik a világot, akkor kialakul az önbizalom és az az érzés, hogy „én képes vagyok erre”.

Mit tegyünk szülőként? • Engedd, hogy a gyerekek hibázzanak, és kijavítsák a hibáikat. • Ha hajlamos vagy a túlféltésre, akkor gyakorold ennek az elengedését, például azzal, hogy csak akkor szólsz bele a gyerek tevékenységébe, ha veszélyt észlelsz. Ha mindig elsimítjuk előttük a helyzeteket, akkor azt fogják érezni, hogy nem bízunk bennük eléggé. • Alkalmazz pozitív megerősítéséket, amikor valamit önállóan és ügyesen végzett el a gyerek.

2. Önbizalom

Kiemelten fontos, hogy már gyerekkorban elhintsük az önbizalom magjait. Ezt sokkal könnyebb megtenni miután a kompetenciát már kiépítettük, hiszen ez a kettő szorosan összefügg egymással. Akkor hisz magában egy gyerek, ha bizonyítja előtte a képességeit.

Mit tehetünk szülőként? • Az önbizalom legnagyobb ellensége a szégyen. Kerüld el ezt az érzelmet. • Tanítsd meg, hogy nem tökéletesnek, hanem önmagunkhoz mérten elég jónak kell lenni. • Támogasd, hogy kipróbálja magát új helyzetekben.

3. Kapcsolódás

Az emberi kapcsolatokban való jó lavírozás egy aduász képesség. A szoros kapcsolatok biztonságérzetet teremtenek kicsikben és nagyokban. Az érzelmi védőháló pedig lehetővé teszi a gyermekek számára, hogy kifejezzék érzéseiket, és megoldásokat dolgozzanak ki a problémákra.

Mit tehetünk szülőként? • Ne rangsorold az érzéseket, a negatív érzelmeknek is legyen helyük és létjogosultságuk. • Támogasd a szociális képességek kibontakoztatását. • Erősítsd a szülő-gyermek kötődést.

4. Karakter

Kérdéses, hogy lehet-e karaktert fejleszteni vagy ez egy velünk született adottság. Az biztos, hogy az egyediség, az új ötletek viszik előre a világot, és ehhez sokat hozzátehetünk mi is szülőként.

Mit tehetünk szülőként? • Legyél példakép. A tettek hangosabbak, mint a szavak. • Bátorítsd a gyerekeket, hogy gondolkozzanak a dobozon kívül. • Taníts empátiát és mutasd meg, hogyan befolyásoljuk a viselkedésünkkel mások sorsát.

5. Közreműködés

Fontos, hogy a gyerekek megtanulják, hogy van befolyásuk a világ alakulására, valamint, hogy az elkötelezettség és felelősségvállalás által egymást támogatva tudunk előre haladni. A világ attól válik egy jobb helyé, hogy ők is benne vannak.

Mit tehetünk szülőként? • Beszélgess a gyerekekkel a tehetségekről, adottságokról, amelyeket kamatoztathatnak a jövőben. • Beszélgessetek arról, hogyan segíthetnek másoknak. • Életkornak megfelelően világíts rá arra, hogy nincsen mindenkinek annyi emberi kapcsolata, pénze, szabadsága és biztonsága, amennyire szüksége lenne.

6. Megküzdés

A pozitív, adaptív megküzdési mechanizmusok széles repertoárja segíthet a gyerekeknek abban, hogy elkerüljék a stressz veszélyes gyors megoldásait és hatékonyan birkózzanak meg a problémákkal.

Mit tehetünk szülőként? • Teremts olyan biztonságos teret, ahol a meghallgatás, a beszélgetés és az érzelemkifejezés megengedett. • Taníts a gyerekeknek pozitív megküzdési stratégiákat. Mutasd meg, hogy mikor van szükség érzelemfókuszú, és mikor problémafókuszú megküzdésre. Gyerekeknél a játék és a fantázia azok az eszközök, amelyekkel meg tudják oldani a problémákat. • Segíts különbséget tenni a pillanatnyi stresszhelyzetek és a valódi krízisek között.

7. Kontroll

Ha mindig a szülők hozzák meg az összes döntést, a gyerekek nem kapnak lehetőséget arra, hogy megtanulják az irányítást. Az a gyermek, aki úgy érzi, hogy „mindig minden velem történik” hajlamos passzívvá, pesszimistává vagy akár depresszióssá válni. Az irányítást rajta kívülállónak látja − bármit is tesz, valójában nem számít, mert nem ő irányítja az eredményt. Egy rugalmas gyermek azonban tudja, hogy belső kontrollja van. A döntéseivel és tetteivel ő határozza meg az eredményeket. Tudja, hogy képes változtatni a dolgokon, ami tovább növeli a kompetenciáját és az önbizalmát.

Mit tehetünk szülőként? • Tanítsd meg, hogy a legtöbb esetben van kontrollunk afelett, hogy mi történik velünk. • Ugyanakkor azt is mondd el, hogy nem mindenért veheti a felelősséget a nyakába. Például a szülők válásáért nem ő felel. • Jutalmazd a felelősségvállalást.