10-ből 4 ember azt sem tudja, mit csinál a neten, te tudod?

A magyarok többsége – a 16-74 év közötti korosztály 88%-a, KSH 2023 Helyzetkép – napi szinten használja a netet, szörfözik, chatel, ügyet intéz, vagy épp görgeti a social platformok végtelenbe vesző posztjait. Az online tér, csak úgy, mint a fizikai valóságunk, egyszerre kínál tengernyi szuper dolgot és legalább annyi agyzsibbasztó marhaságot. Ha a jókra gondolunk, óriási könnyebbség, hogy nem kell sorba állnunk a postán, hiszen az iCsekk appban pár kattintás, és befizethetjük a közmű számlákat, otthonról bankolhatunk, nyelvet tanulhatunk, vagy tulajdonképpen bármit, foglalhatunk időpontot az orvoshoz, kiélhetjük a kreativitásunkat, szerkeszthetünk fotót, zenét, filmet, elintézhetjük a bevásárlást, sőt, az AI akár azt is megmondja nekünk, mit főzzünk a családnak, ha ügyesen felvázoljuk előtte a paramétereket. Vannak, akiket már az első példánál elveszítettem, az AI említésére pedig valószínűleg még többen érzik úgy, hogy kikattintanák a cikket.

Egész egyszerűen azért, mert nem látjuk mindannyian ugyanúgy a technológiában rejlő lehetőséget. Nem azért, mert szkeptikusak, rögzült szemléletmódúak vagyunk, akik azt állítják, „régen minden jobb volt”, hanem egyszerűen nem ismerjük eléggé a technológiát ahhoz, hogy valóban kihasználjuk a benne rejlő potenciált.

Digitális érettség. Ez a kifejezés az elmúlt évek egyik leghangzatosabb szókapcsolata. A nagyvállalatok már jó ideje mérik azt, hogy a náluk tevékenykedő munkaerő hogyan és mi mindenre használja a technológiát. Minél sokrétűbb ismeretekkel rendelkezik egy munkavállaló, annál nagyobb sikereket érhet el egy cég. De mit jelent ez a hétköznapi ember szintjén, aki nem techvállalatok irodatereiben tölti a mindennapjait, hanem kenyeret dagaszt, gyógytornát tart, mozdonyt vezet, a katedrán áll vagy kürtőskalácsot süt a budapesti Boráros téren álló bódéban? Mára egyértelmű, hogy mindannyiunk személyes érdeke, hogy minden nappal egy picivel többet tudjunk arról, hogyan fordíthatjuk előnyünkre a digitálist. Hiszen időt spórolhatunk vele, amit végül a szeretteinkkel tölthetünk, vagy akár előrébb léphetünk az életünkben, hogy könnyebben vegyük a mindennapok akadályait.

Riasztó, hogy itthon 10 emberből 4 még alapvető digitális ismeretekkel sem rendelkezik.

Régi mondás, hogy aki lemarad, az kimarad. Mára ez annyiban módosult, hogy aki lemarad, az pórul jár, naponta veszít időt, lehetőséget és akár pénzt is. A fentebb említett digitális érettséget mérő  mutató négy ismeretszintet határoz meg, és mind a négyet négy digitális felhasználói szakterület ismeretén keresztül méri.

A négy szint:

-        Nincs digitális ismeret, ha az információs, kommunikációs, problémamegoldó és szoftverismeretek mind hiányoznak, mind a 4 értékelhetetlen.

-        Alacsony szintű digitális ismeret, ha a 4 terület közül 1, 2 vagy 3 tetszőleges terület ismeretei teljesen hiányoznak, de egy terület értéke nem egyenlő nullával, tehát alacsony szintű, átlagos vagy átlag feletti.

-        Átlagos szintű digitális ismeret, ha a négy terület közül egyik sem egyenlő nullával (tehát mind a négy alacsony, átlagos vagy átlag feletti ismeretszint), de legalább egy alacsony szintű.

-        Átlag feletti szintű digitális ismeret, ha mind a négy felhasználói szakterület eléri az átlagos szintet.

És nézzük a szakterületeket:

-        Információs ismeretek: fájlokkal és mappákkal kapcsolatos számítógépes műveletek, internetes információszerzés e-közigazgatási, e-kereskedelmi, e-egészségügyi témákban.

-        Kommunikációs ismeretek: e-mail használata, közösségi oldalak használata, internetes telefonálás használata, saját tartalmak feltöltése.

-        Problémamegoldó ismeretek (információs és életviteli problémák megoldása interneten): fájl- és mappaműveletek, szoftver telepítése, szoftver-, programbeállítás módosítása, internetes vásárlás, eladás, online tanfolyamok végzése, online tananyag használata, online kommunikáció online tanfolyami tanárral, internetes banki szolgáltatások használata.

-        Szoftverismeretek: szövegszerkesztő szoftver használata, táblázatkezelő program használata, képek, video-, hangfájlok szerkesztése szerkesztőprogrammal, prezentáció készítése, kód írása programnyelven táblázatkezelő programban, fejlett programfunkciók használata.

A négy szint és a szakterületek ismeretében lehet némi fogalmunk arról, hogy hogy állunk a digitális érettséggel, de az már egy nehezebb dió, hogy miként fejleszthetjük magunkat. A Magyar Telekom és persze a Hello Szülő is segítséget szeretne adni ebben, tartsatok velünk továbbra is egy digitálisan érettebb jövőért.