Kidfluencerek: kié a siker – és ki fizeti az árat?

A nehéz élethelyzetek gyakran kreatív megoldásokat szülnek. Amikor a szűkös anyagi körülmények miatt minden forint számít, az emberek olyan lehetőségeket keresnek, amelyekről korábban talán nem is gondolták volna, hogy opció lehet. De mi van akkor, ha a család egyetlen „üzleti stratégiája” a gyerekekre épül? Ma már az sem ritka, hogy gyerekek állnak a kamerák elé és készítenek TikTok- vagy YouTube-videókat, hogy családjuk számára bevételt termeljenek. A jelenség napjainkra szinte iparággá nőtte ki magát, különösen az online platformok rohamos fejlődésével. Sok szülő már nem csupán ösztönzi gyermekét, hogy kreatív legyen az interneten, hanem kifejezetten felkészíti őt arra, hogy a lehető legnépszerűbb tartalomgyártóvá váljon. Azonban a sikeres gyermekcsatornák mögött gyakran nemcsak a folyamatos népszerűség, hanem a gyerekek magánéletének feladása, valamint a rájuk nehezedő pszichológiai és érzelmi nyomás is rejtőzik.

Csak összekötjük a kellemeset a hasznossal?

A gyerekek által gyártott tartalmak sokféle formát ölthetnek: egyesek aranyos vagy humoros videókat készítenek, mások játékokat tesztelnek, tanácsokat adnak vagy kihívásokat teljesítenek. Az ilyen típusú tartalmak különösen vonzóak és hamar jövedelmezőek, hiszen még mindig él a klisé: gyerekkel vagy kisállattal bármit el lehet adni. A szponzorációk és a reklámbevételek révén ezek a csatornák jelentős bevételt termelhetnek, és egy-egy sikeres tartalomgyártó akár milliókat is kereshet évente. Ez a lehetőség különösen vonzó lehet olyan családok számára, akik egyébként kevés anyagi forrással rendelkeznek. Hiszen mi lehet egyszerűbb és „ártatlanabb”, mint videóra venni, ahogy a gyerek játszik vagy éppen vicces helyzetekbe keveredik? Ám a valóság ennél sokkal összetettebb.

Gyerekmunka új köntösben

Amikor azt halljuk, hogy gyerekek órákon át dolgoznak gyárakban vagy mezőkön a világ szegényebb részein, az erkölcsi felháborodás szinte azonnal megjelenik. Azonban, ha kihívásokat teljesítő, tánckoreográfiákat bemutató vagy terméktesztelő videókat látunk gyerekek közreműködésével, akkor csak elmosolyodunk. Pedig ez a gyerekmunka új köntöse: modern, trendi, és sokszor olyan bevételt hoz, amiről még a szülő sem álmodott volna. A különbség csupán az, hogy míg egy mezőn dolgozó gyerek fizikai fáradtsággal, addig egy „kidfluencer” (a szó a gyerek és influencer összemosásából keletkezett) mentális kimerültséggel és pszichológiai nyomással fizet. És ami az elején talán kedves hobbiként indult, szórakozásként szolgált a család számára, az az óriási nézettség és az ezzel járó bevételi lehetőségek hatására könnyen átfordulhat komoly munkává.

Jogi és etikai aggályok

A gyerekek tartalomgyártóként való alkalmazása jelenleg szabályozatlan terület Magyarországon. Bár léteznek gyermekvédelmi törvények, ezek gyakran nem fedik le az online környezet komplex kihívásait. A Magyar PR Szövetség nemrégiben felszólította a jogalkotókat, hogy tisztább szabályokat hozzanak létre a gyerekek online szereplésének védelmére. Hangsúlyozták, hogy a gyermekek érdekeit nem lehet alárendelni az üzleti érdekeknek.

Franciaországban például már léteznek törvények, amelyek kimondják, hogy a gyerekek által generált bevételek egy részét egy elkülönített számlára kell helyezni, amelyhez a gyermek csak nagykorúsága elérése után férhet hozzá. De vajon ez elég ahhoz, hogy elkerüljük a mentális és egyéb károkat?

A nézettségért bármit?

A kidfluencerek sikere nem véletlen. Ahogyan a színészek vagy gyereksztárok korábban, úgy a mai tartalomgyártók is a szülők és az ipar közös „projektjei”. Azonban ma már a közösségi média algoritmusai diktálják a szabályokat, és a nézettség hajszolása könnyen túlkapásokhoz vezethet. Vajon meddig terjedhet a gyerekek kihasználása a népszerűség érdekében? Majd csak akkor teszünk valamit, amikor a kutatások eredményei beférkőznek a gyerekszobákba? Amikor a szorongás, a depresszió és a testképzavar már mindennapos lesz? Sokszor észre sem vesszük, de valójában a gyerekkorukat adjuk el. Hiszen ezek a gyerekek elveszítik a gondtalan gyermekkor jelentős részét, mert az idejük a játék és tanulás helyett forgatásokkal és szereplésekkel telik.

Mit tehetünk?

Az első és legfontosabb tisztázni, hogy ez kinek az érdeke. Ha mi felnőttek profitálunk csak és kizárólag a gyerekek szerepléséből, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy mit tartunk szem előtt: a gyerekünk egészségét és boldogságát vagy a pénzt?

Viszont, vannak olyan gyerekek is, akik belső indíttatásból döntenek a szereplés mellett. Ha úgy döntünk, hogy ennek teret engedünk, akkor a következő szempontokat jó figyelembe venni:

1. Határok kijelölése

A gyerekek életében fontos a megfelelő időmenedzsment. Szülőként feladatunk szabályozni, hogy mennyi időt tölthetnek tartalomkészítéssel és biztosítanunk kell, hogy az online tevékenységek ne menjenek a tanulás, a játék vagy a családi idő rovására. Például hetente fix órákat lehet kijelölni tartalomgyártásra, és azokat szigorúan betartani.

2. Fókusz a mentális egészségen

A tartalomgyártás jelentős mentális teherrel jár.  Figyelni kell a gyerek érzelmi állapotára, és rendszeres beszélgetéssel támogatnunk kell őt abban, hogy a pozitív és negatív visszajelzéseket (lájkok, kommentek stb.) is helyén tudja kezelni.

 3. Pénzügyi tudatosság kialakítása

Szülőként feladatunk az is, hogy a gyerek számára érthetővé tegyük, hová kerülnek a tartalomgyártásból származó bevételek. Fontos lehet egy külön számla nyitása, ahova a gyerek keresete kerül, és ennek célját (például egyetem, jövőbeni befektetés) együtt meghatározni.

4. Etikai irányelvek betartása

Minden tartalomnak előbb át kell mennie a szülői szűrőn. Csak olyan mehet ki a nyilvánosság elé, ami tiszteletteljes és a gyerek érdekeit szolgálja. Ne hagyjuk, hogy olyan témákat dolgozzon fel, amelyekkel még nem tud éretten megbirkózni, vagy amelyek túl nagy nyilvánosságot teremtenek a személyes élet rovására.

5. Oktatás az adatvédelemről

Az online világban az adatvédelem kiemelten fontos. Meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy milyen információkat oszthatnak meg, és melyeket kell titokban tartaniuk. Egy erős online biztonsági alap kialakítása védelmet nyújthat a gyerekek számára.

6. Alternatívák biztosítása

A gyerekeknek lehetőséget kell adni arra, hogy olyan hobbit vagy tevékenységet válasszanak, amely az offline térben történik, és amely támogatja személyiségük fejlődését. A sport, a művészetek vagy a társasjátékok mind jó alternatívák lehetnek az online tevékenységek mellett. De akár azon is elgondolkozhatunk, hogy a digitális téren kívül hol tudná a gyerek megélni és kamatoztatni a szereplési igényét (pl. színjátszókör stb.).