Képességtérkép, ami segítséget nyújt a pályaválasztásban

Minden gyerek életében eljön a pont, amikor dönteni kell, mit fog csinálni, merre tanul tovább. A szülők, a tanárok, az ismerősök, a barátok pedig adják a jobbnál jobb tanácsokat. Egy igazi útvesztőbe kerül a fiatal. A nyomást növeli, hogy a „mi leszel, ha nagy leszel?” kérdést olyan hangsúllyal és többlettartalommal teszik fel, amitől azt érzi a diák, hogy ezen bizony az élete múlik.

De hogy válasszon pályát magának, amikor a világ folyamatosan változik? Amikor nem évszázadokban, sőt nem is évtizedekben mérjük a mindent felforgató változásokat, hanem években? Miként tud segíteni a szülő? Hol vannak a kapaszkodók mind a tanulók, mind a szülők számára? Ezekről és a modern kor pályaválasztási lehetőségeiről beszélgettünk Tar Józseffel, az Edtech Magyarország munkatársával, akinek a háta mögött több mint 30 év pályaorientációs tapasztalat áll.

Nehezebb dolga van ma a fiataloknak, mint 20-30 évvel ezelőtt? Ha igen, miért?

Egyértelműen nehezebb. Amíg mondjuk 30 évvel ezelőtt jól körvonalazható szakmák voltak és a hozzájuk vezető út is kitaposott volt, addig az utóbbi években a technológia fejlődésnek köszönhetően minden felgyorsult. Évről évre változnak a munkaerőpiaci trendek, miközben sok minden automatizálttá is válik. Ma még nem ismerjük azokat a szakmákat, amikben a fiatalok 5-10 év múlva dolgozni fognak, így a pályaválasztás is komplikáltabb, más megközelítést, felkészítést igényel, mint 30 éve.

Amikor ilyen nagy a bizonytalanság, hogyan tud segíteni a szülő a gyerekének a jó döntés meghozatalában?

Mindenképpen szerencsés, ha a szülő tisztában van az aktuális gazdasági, munkaerőpiaci trendekkel, és a technológiai újdonságokkal, amikből azt is látni, milyen készségekre, képességekre lehet szüksége a gyereknek a világban. Ha ezek megvannak, akkor a következő lépés, hogy megkeresi, hol tudja ezeket fejleszteni az iskolán túl is. Sok család már felismerte ezt, és az oktatási rendszer kereteiből kilépve keresnek fejlesztési lehetőségeket, mint például programozói szakköröket vagy akár kézműves táborokat. Ezek mellett természetesen azokra, az elősorban szubjektív érzésekre, tapasztalatokra is hagyatkozhatnak, amelyek a gyerek fejlődése során kitűnnek: például jó a kézügyessége, érzéke van a számokhoz, tánchoz vagy a sporthoz, ezeket érdemes tovább fejleszteni.

Az iskolai mérések mennyire segíthetnek?

A kompetenciamérések szerintem rendkívül hasznosak, viszonylag objektív képet adnak a tanulókról, amire lehet építeni. Ilyen méréseket jelenleg 6., 8. és 10. évfolyamban készítenek, a többi évfolyamban nem, pedig egy folyamatos kép jól jönne, hogy lássuk, hol áll épp a tizenéves és mit fontos tovább képeznie.

Vannak olyan készségek, képességek, amiket mindenkinek fejleszteni érdemes?

Nagyon fontos, hogy az alapkészségek rendben legyenek: az írás, az olvasás, a számolás, illetve a digitalizációval bejött még egy készség, a digitális írástudás. A változások azt is hozzák, hogy megszűnnek szakmák, de ezzel párhuzamosan kialakulnak újak. Az ipari forradalom idején is ez történt és úgy gondolom, ettől nem megijedni kell, hanem ezeket a változásokat le kell követni és olyan készségeket kell a fiataloknál fejleszteni, amikkel a technológiai újdonságokat jól tudják majd kezelni. Ehhez lehetőséget kell biztosítanunk nekik a legmodernebb technológiák megismerésére. Az EDU&FUN Digitális Élményközpontban éppen ezért mi úgy alakítottuk ki a foglalkozásainkat, hogy megvan határozva, mi, milyen készséget fejleszt, miközben olyan technológiákkal találkozhatnak a tanulók, mint a 3D tárgyalkotás, a robotika, vagy az okosvárosok, okosotthonok működési elvét lekepéző eszközök.

Kimondhatjuk a látható trendek alapján, hogy 2023-ban egy pályaválasztási dilemmánál elsősorban a tanulók kompetenciáira, készségeire és azok fejlesztésére érdemes a hangsúlyt helyezni?

Úgy gondolom, hogy a pályaválasztás egyik alapja, hogy tisztában legyünk a fiatalok kompetenciáival. Meg kell nézni, hogy azokhoz a készségekhez, személyiségjellemzőkhöz, amikkel egy-egy diák rendelkezik, milyen szakmák illeszthetők, és azoknál mik a követelmények. A kettőt összevetve – munkaerőpiaci követelmények, diákok meglévő kompetenciái – kirajzolódik, hogy egy adott szakmához van-e tehetsége a fiatalnak, illetve, ha van, akkor miben kell még fejlődnie és ez alapján érdemes fejlesztési lehetőségeket keresni és tudatosan készülni a pályaválasztásra. A példa kedvéért egy monotonitást nem jól viselő tanulónak nem érdemes olyan szakmát választani, amiben nincs változatosság. Vagy aki HR-es akar lenni, annak meg kell nézni, milyen képességek szükségesek hozzá és azokat érdemes fejleszteni.

Akkor jó egy pályaorientációs teszt, ha nem kész válaszokat ad, hogy te legyél például eladó vagy mérnök, hanem egy képességtérképet kap az iskolás a kezébe. Ez több lehetőséget rejt magában és amikor dönteni kell, mankó lehet, hogy merre induljanak, menjenek-e gimnáziumba, vagy tanuljanak inkább szakmát, és segít meghatározni, hogy kik lesznek, ha nagyok leszenek.

Ha tetszett ez a cikkünk, olvasd el ezeket is: Ezek a skillek lesznek fontosak a gyerekednek a jövőben – spoiler: nem a kódolásra gondolunk Nyelvtanulós appok gyerekeknek