A kamasz identitás TikTokon épül

„Évezredeken keresztül a fiatal korosztály életéhez hozzátartozott a kihívások keresése, az azokban való helytállás, a tömegből való kitűnés. Ez az ösztönös cselekedet alakítja az önbecsülést és az önértékelést: a trendkövető és trend-nyerő mindig nagyobb figyelmet, valamint elismerést kapott. Csupa olyan fontos érzelmi visszajelzést, amelyre rendkívül nagy szükség van ebben a korban” – magyarázza Pólus Enikő mentálhigiénés szakember, a MESEKŐ Alapítvány vezetője, hogy miért a fiatalabb korosztály az, akit a legjobban megérintenek a különféle trendek. „Ezeken keresztül próbálnak egymás közt nagyobb figyelmet vagy elismerést generálni.” Emellett fontos figyelembe venni azt a tényezőt is, hogy a trendek elsősorban már nem a divatmagazinokban bukkannak fel, hanem az online térben. Ez a tény sem hanyagolható el, hiszen a demográfiai adatok szerint a TikTok-felhasználók a 10-19 éves korosztályból kerülnek ki a legnagyobb arányban. Azzal, hogy a kihívásos trendek a digitális térbe költöztek – ahol az érzelmi reakciók gyorsabbak –, „nincs idő sokszor a mérlegelésre és gyorsabban kiváltódik a pszichében a düh, a harag vagy akár a szorongás. Így a kamaszokra jellemző erőteljes megfelelési vágy akár könnyen megfelelési kényszerré is alakulhat.” Mielőtt azonban a mentális egészség témáját alaposabban megvizsgálnánk, egy másik égető problémát is érdemes megemlíteni.

Vegyél, vegyél, vegyél!

Ahogy a TikTok folyamatosan fejlődik és bővíti felhasználói bázisát, a tizenévesek kultúrájára és társadalmi dinamikájára gyakorolt ​​hatása egyre jelentősebbé válik. A trendek és kihívások nemcsak szórakoztatnak, hanem kiváltják a közösséghez tartozás érzését is. Már-már szubkultúraként is hivatkozhatunk egy hosszabb-rövidebb életű trendre, ugyanis ezek általában a zene-, a televízió-, a játék- és kultúrafogyasztási szokásokat éppúgy befolyásolják, mint az esztétikai és életmódbeli döntéseket. Emellett sajátos nyelvi fordulatok, szlengek is elterjednek a csoporton belül, amelyek a kívülállók, a „nem-trendi” egyének számára ismeretlenek lehetnek. Vagyis a trendek pozitív hatást is gyakorolhatnak a fiatalokra: összeköthetik a hasonló gondolkodású embereket, és olyan közösséget biztosíthatnak számukra, ahol önmaguk lehetnek. Ideális esetben. Azonban ez az idilli gondolat a TikTokra jellemző hipersebességgel nem minden esetben fér össze. A platformon felkapott trendek általában 90 napos ciklusokban cserélődnek, az igazán sikeresek élettartama is legfeljebb hat hónapig tart. Így követésük inkább egy FoMO-érzést; azaz a lemaradástól, kimaradástól, kirekesztettségtől való félelem miatti szorongást vált ki az alkalmazkodni, közösséghez tartozni vágyó kamaszokból. Minden második videó újabb must-have kozmetikai vagy wellness terméket, divatcikket promotál. Vagyis azt az üzenetet kelti, hogy legkönnyebben az anyagi javak segítségével mutatható ki, hogy ki tartozik az éppen aktuális trend követői közé. Vagyis lépést tartani úgy tudunk, ha vásárlunk, vásárlunk és még többet vásárlunk. A fast fashion ökoszisztémára gyakorolt ​​negatív hatása egyre nagyobb figyelmet kap, de nem szabad alábecsülnünk a TikTok hatását sem a kapitalista és konzumerista értékrend, a túlfogyasztás kultúrájának dicsőítésében.

A mikrotrendek hatása a gyerekek mentális egészségére

Pólus Enikő is kiemeli azt, hogy a közösségimédia-platformokra nem velejében rossz jelenségként kell tekinteni. „Minden, amihez energiát adunk, amire időt és figyelmet szánunk, hatással van ránk. Nem jó vagy rossz, hanem transzformáló hatással. Viszont nem mindegy, mi hogyan épül be a serdülő életébe, mert akár életre szóló lelki lenyomatokat hagy. A szövődményeit én lelki tetoválásnak hívom az előadásaimon és a könyveimben, mert ezen keresztül könnyebb megérteni, hogy miként lehet egy online trend életre szóló hatású.” Enikő szerint a kiskamaszok esetében igenis pozitív hatás, hogy egy trendet követő gyerek kevésbé érzi magányosnak magát. Azonban ők ezt jóval szigorúbban el is várják kortársaiktól, bánthatják azokat a társaikat, akik nem hajlandóak (vagy családjuk pénzügyi helyzete miatt nem tudnak) részt venni a trendkövetésben. „Ez sokszor titokban zajlik, például egy osztályban a szemmel veréstől kezdve a manipulatív kiközösítésig bármilyen formában jelentkezhet, amolyan észrevétlenül. Be akarják rángatni egymást, mert nincs tudomásuk róla, hogy a szabad akarat azt jelenti, hogy mindenki maga dönthet a saját dolgai felett. Ezekről a pedagógusok sokszor nem tudnak, de nehéz is nyomon követni.”

A mentálhigiénés szakértő szerint a nagyobb kamaszoknál már nem ilyen drasztikus a helyzet. Ennél a korosztálynál meghatározó, milyen baráti társaság veszi őket körül, illetve a szerelmi kapcsolatok is könnyen elvonhatják a figyelmet az online trendekről. Viszont köztük is kialakulhat elvakult trendkövetés. „Sok nagykamasz van, akik már érzelmileg érettebben állnak hozzá és nemet mondanak. De vannak éretlenebb személyiséggel rendelkező diákok, akik könnyen benne ragadhatnak ebben. Akár függőség is kialakulhat, és életcélként tekinthetnek arra, hogy minél több trenden menjenek keresztül.” Enikő szerint ez azért veszélyes, mert elmoshatja a határt a virtuális és a valóságos között; így „nem észlelik, hogy az életben következmények vannak.”

Mit tehet a szülő?

Korábban már írunk róla, hogy még a fiatalabb korosztály számára is hatalmas kihívást jelent a megállíthatatlanul változó online trendek ismerete, követése – szülőként még nehezebb eligazodni ebben a digitális trend-útvesztőben. Pólus Enikő elengedhetetlenül fontosnak tartja az olyan edukatív tartalmakat, amelyek segítségével értesülhetnek az ilyen trendekről, illetve ezek hatásairól a szülők és a pedagógusok. „A kommunikáció hiánya miatt sok téma tabu marad – ez sajnos a tapasztalatlan, éretlen társadalmi rétegekre, fiatalokra van nagy hatással. Nem az a jó kommunikáció ilyenkor, hogy: »Te nem csinálhatsz ilyet, megtiltom!«, vagy »Hülye vagy gyerekem, hogy ilyen hülyeségeket csinálsz értelmes dolgok helyett!« Nekik ezek adnak értelmet a mindennapoknak, ezek motiválják őket. A fiatalokat magam is tanítom előadások formájában, és elmondhatom, hogy a megfelelő tájékoztatás és kommunikáció – ami lelki aspektusokat is tartalmaz, de pedagógiailag jól meg van szerkesztve – igenis hatással van rájuk.”

Enikő tapasztalata szerint azért fontos, hogy ne a tiltás legyen az első reakció, mert amennyiben a szülő érdeklődik a részletek felől, akkor a gyerekek legnagyobb része egy kis betekintést enged. Ami már félsikernek tekinthető és egy fontos beszélgetés indikátora lehet. „Csak akkor nézhetünk szembe ezekkel a virtuális hétfejű sárkányokkal, hogyha megszelídítjük őket. Onnantól kezdve ezek a sárkányok bennünket szolgálhatnak és nem ránk okádják a tüzet. Ezt tudjuk megtanítani a fiataloknak, ők az ilyen kihívásokban ezzel foglalkoznak, erre keresik a belső válaszokat. Ha a fiatalnak nem kell szinte semmiért megküzdenie egy jóléti társadalomban, akkor keresni fog olyan terepet, ami kihívást jelent számára, és akár veszély árán is, de megküzd vele.”