„A többnyelvű család kalandja, hogy mindenki tanul mindenkitől”
cikk
Tanulás, fejlődés
„A többnyelvű család kalandja, hogy mindenki tanul mindenkitől”
Jót teszünk-e, ha születésétől fogva több nyelven beszélünk gyermekünkhöz? Szakértő
válaszolt.
A többnyelvű család azért jó, mert
nagyobb az önbizalma a több nyelvet beszélő gyerekeknek
sokszor a szülő is együtt tanulhat vagy felfrissítheti nyelvtudását gyereke mellett
nem lesz hátránya a gyereknek abból, ha a két különböző anyanyelvű szülő a maga anyanyelvén beszél hozzá
Árt-e egy nyelv tökéletes elsajátításában, ha mellette másikat is tanítunk a babánknak? Összekeveri-e a gyerek különböző anyanyelvű szülők esetén, hogy kivel, mikor, milyen szituációban milyen nyelven, nyelvtani szabályok szerint kell beszélni? Máté Zitát, a többnyelvű gyermekek nevelésének szakértőjét faggattuk, akitől néhány igen hasznos tanácsot is kaptunk. És megkérdeztünk egy magyar anyanyelvű, ám angol nyelven dolgozó édesanyát is, hogy olasz férjével miként csinálták ezt két kisfiukkal és mik a tapasztalataik.
Pár évtizeddel ezelőtt az idegen nyelv tanulása még csak középiskolában, idővel egy nyelv alapszintű elsajátítása már az általános iskolában elkezdődött. Aztán jöttek a kéttannyelvű intézmények, ahol a nyelvórákon kívül más tárgyakat is idegen nyelven hallgathattak a diákok. Manapság pedig már számtalan többnyelvű, vagy kifejezetten idegen nyelvű óvoda, bölcsőde közül választhatunk, ha szeretnénk mielőbb más nyelvű közegben fejleszteni gyermekünket. Emellett bébiszittert is találhatunk már, aki nemcsak tökéletes felvigyázó lehet, de a kicsikkel töltött időben valamelyik más, idegen nyelven szólhat hozzá, ezzel is segítve a nyelv mielőbbi elsajátítását.
Sokan vannak a dolog ellen, akik úgy tartják, a gyermek először egy nyelven tanuljon meg tökéletesen, az anyanyelvén. És ha ez megvan, utána jöhetnek az idegen nyelvek.
Másképpen vélekedik erről Máté Zita, aki sok-sok éve kutatja és foglalkozik a témával. Tolmács és szakfordító szakot végzett, első szakdolgozatát is egy többnyelvű íróról írta. Ő maga négy nyelven beszél, gyermekei kiskoruktól négy nyelvet használtak, majd tizenhat évesen letették a C2-es nyelvvizsgát angolból, (amelyet tízévesen kezdtek el) kisebbik lánya pedig húsz volt, amikor megszerezte a C1-et franciából is. Saját bőrén tapasztalta meg néha az emberek bizalmatlanságát, amiért egyszerre ennyi nyelven beszéltek a gyerekekhez. Ő maga is kapott hasznos és káros tanácsokat is, ezért miután magyarként férjével Barcelonába költöztek, egy német iskolában kezdett tanítani, ahol sok többnyelvű diákkal foglalkozott. Itt hamar kirajzolódott az ő iránya: a többnyelvű gyerekek oktatására szakosodott. Rengeteg sikeres előadás áll mögötte, amelyeken a többnyelvűség előnyeit mutatta be. Jelenleg pedig online tanácsadások keretein belül próbál a világ különböző pontjain élő családoknak, leginkább a szülőknek segíteni, mivel az a tapasztalata, hogy a gyerekek többnyelvűségében a legnagyobb szerepet a szülők játsszák.
Felesleges az aggodalom
Zita is sokszor találkozik azzal, hogy óvodapedagógusok, kisgyermek gondozók nem támogatják a többnyelvű nevelést, megpróbálják lebeszélni a szülőket. „Fáj hallani, hogy még mindig vannak ilyen intézmények, ahol a szülők azt kapják meg, hogy a gyerek először egy nyelvet tanuljon meg. Pedig már sok kutatás bizonyítja, hogy semmilyen hátránya nem lesz abból, ha születésétől a két különböző anyanyelvű szülő a maga anyanyelvén beszél a gyerekekhez. Egy többnyelvű gyerek mindenkivel kialakítja a preferált, megszokott nyelvét. Nem random módon válogatja. Tudni fogja, hogy milyen nyelven kell anyával, apával, és nem otthoni környezetben, mondjuk az oviban beszélni. Ezt fontos akkor kialakítani benne, amikor még nagyon kicsi és nem beszél, mert ezt követően könnyebben válthat egy más nyelvű közegben ideig óráig egy másik nyelvre – hiszen a különféle nyelveknek számára gesztus értéke van - ha a személyes, gyerekhez szóló mondanivalónak megtartják a megszokott nyelvüket” - mondta a szakértő. „Emlékszem, amikor a gyerekeink kicsik voltak, ha rám néztek, akkor automatikusan a magyar aktiválódott náluk, úgy beszéltek hozzám. Ha az apjukra, akkor spanyolul. Ha a nagymamára, akkor katalánul. Ez az egészséges reagálás. Ehhez szükséges egy toleráns környezet is.”
Magabiztosabbak a több nyelvet beszélő gyerekek
A szakértő tehát abszolút támogatja azt, hogy bátran, több nyelven is beszéljünk gyermekeinkhez. Ráadásul a weboldalán is hangsúlyozza: „A nyelvi kompetencia befolyásolja egyéb tantárgyak elsajátítását is és nagy hatása van az önbizalomra.”
Mi a helyzet akkor, ha a két szülőnek egy az anyanyelve, de beszélnek más nyelvet is, amit szeretnék, ha gyermekük is mielőbb elsajátítana? Máté Zita erről sem beszélne le senkit, bár azt mondja: frusztrációhoz vezethet, ha nem gondolkozunk el azon, például, „hogy ismerjük-e az adott nyelv gyerek nyelvváltozatát. Tudjuk-e például, hogy mondják azon a nyelven, hogy a kisegér cincog vagy a kutyus ugat? Mennyire vagyunk extrovertáltak vagy épp cserfesek, illetve bátrak, ha mindezt a játszótéren, mások előtt kell megtennünk? Megyünk-e angol nyelvű ringatóra? És olyan közösségbe, intézménybe, ahol másoktól, esetleg anyanyelvű tanároktól vagy szülőktől hallhatja az adott nyelvet a baba?” - teszi fel a kérdéseket a szakértő azok számára, akik ezt fontolgatják.
Amikor a szakember lép be a képbe
A két legfontosabb tanácsa azonban a motiváció és a delegálás – és itt már a nagyobb gyermekek szüleihez is szól. „Otthoni támogatáshoz nem feltétlen szükséges a fent említett helyzetben hangsúlyozott nyelvi szint. De ha tényleg sikert akarunk elérni, akkor én azt javaslom, hogy delegáljuk ezt a dolgot. A szülőknek érzelmi hátteret kell adni a gyereknek, vagyis a lényeg, hogy jó legyen együtt lenni. Ne az legyen a lényeg, hogy tanítsunk a gyereknek valamit. Mi nem tanárok vagyunk, hanem a szüleik. Delegáljuk a nyelvtanítást: ovinak, bébiszitternek, egy jó nyelvtanárnak. Ha mégis segíteni szeretnénk, akkor tegyük interaktívvá, kellemessé, szórakoztatóvá, motiválóvá a tanulási folyamatot. Hadd válasszon olyan könyvet, amiben arról olvashat az idegen nyelven, ami tényleg érdekli. Nézzünk együtt idegen nyelven filmet, sorozatot, hallgasson podcastot, nézzen vlogokat, játsszon más nyelven. Ezekből tudnak a legjobban megtanulni egy másik nyelvet.” - mondta Zita, aki hozzátette: sokszor a szülő is együtt tanulhat vagy felfrissítheti nyelvtudását pici gyereke mellett, például a mesékkel. „A kontextusban használt szavak és a szófordulatok a felnőttekben is jobban rögzülhetnek. Például egy közös Pepa malac nézés közben, más nyelven. A többnyelvű család kalandja, hogy mindenki tanul mindenkitől.”
Hogy teljes legyen a kép, egy érintett szülőtársamat is megkérdeztem a tapasztalatairól. Földi Barbara magyar anyanyelvű, férje olasz, de sokat beszélnek angolul is munka közben, home office-ban, a gyermekeik jelenlétében is, akik így születésüktől három nyelvet hallanak folyamatosan, felváltva. „Otthon csak olaszul beszélünk a fiainkhoz, ezt már mindketten tudják. A nagy, hatéves elmúlt, már tudja, hogy máshol pedig magyarul beszélgetünk. Ő már tud is váltani a nyelvek között, bátran és hibátlanul használja az olaszt és a magyart is. Én soha nem láttam hátrányát, hogy több nyelven beszélünk velük és előttük. Angolul direktbe nem szólunk hozzájuk, meséket néha olvasunk nekik, illetve munka közben hallanak minket angolul. Ennek eredménye, hogy alap mondatokat tud is angolul mondani a nagy.” - mondta Barbara, aki szerint nagy előny, hogy gyermekei ennyi idősen már két nyelven beszélnek, sőt, nagyfia kifejezetten büszke rá, hogy ő taníthatott olasz szavakat az óvónéniknek.
Feleség, három csodálatos gyermek anyukája, az IgenAnya oldal és közösség alapítója. Író, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat és a Micsoda anyák voltak! könyv társszerzője. Imád olvasni, acapella zenét hallgatni, színezni és nagyokat beszélgetni egy jó kávé mellett.
