“A vidék több teret ad a személyes kapcsolódásnak”

Az új otthonukban töltött első hónapok alatt már érezni lehetett, hogy valami megváltozott. Minden reggel tisztán lehetett hallani, ahogy csicseregnek a madarak és minden napszakban szinte megfogható nyugalom ült az egész utcán. Ez nagyon sokat segített, amikor a gyerekek még kicsik voltak. “Szinte hihetetlen volt, de miután berendezkedtünk, minden éjjel úgy aludtunk, mint a bunda. Laura addig nagyon sokat fent volt éjjelente, Lili pedig borzasztó korán kelt, de valahogy a tiszta levegő, a nyugalom, a harmonikus környezet ezt megváltoztatta és sokkal többet aludtak ők is és mi is. Az első néhány hétben úgy éreztük, mintha akkor pihentük volna ki a városban eltöltött évtizedek zsongását.”

A gyerekek napközben is nagyon élvezték az új miliőt: bogarakat, faleveleket és terméseket gyűjtöttek a kertben, és amíg az első hónapokban folyt a kertrendezés, mindig ott voltak a szüleik körül. Hétvégente az egész család elindult felfedezni a környéket: erdőkön, mezőkön, tanúhegyeken keresztül vitt az útjuk és ez azóta is így van. A lányok ma már általános iskolába járnak, de a mai napig a legerősebben a természethez kötődnek. “Nagyon örülünk annak, hogy akkor kezdtük el a vidéki életet, amikor a gyerekek kicsik voltak. Így ők már teljes egészében ezt a környezetet szokták meg és a mai napig több időt töltenek a szabadban, mint mondjuk a tévé képernyője előtt. Persze a digitális világból nem tudjuk őket kivonni és nem is szeretnénk, de szerencsére egyelőre még nem voltak nagy vitáink abból, hogy hány órát ülnek a tablettel a kezükben. Ha jó az idő, egészen biztosan a szabadban keresnek először elfoglaltságot. Sőt, ha elmegyünk közösen kirándulni, nagy örömmel jönnek, van, hogy a szabad ég alatt sütjük meg az ebédet, aztán társasjátékozunk egyet otthon. A vidéki környezet sokkal több teret ad a személyes kapcsolódásnak gyerekek és felnőttek számára is.”

Mi az, amit ez a természetszeretet és ez a nyugodt miliő adhat egy általános iskolás korú gyermek számára? Márta szerint leginkább szabadságot - a jó értelemben - és persze számtalan hozadéka van testi-lelki szinten is. “Azzal, hogy a gyerekek sokat lehetnek a szabadban, olyan nagyfokú szabadságot tudnak megélni, amit egy nagyvárosban szerintem nem lehet. Itt bármikor kimehetnek tollasozni vagy labdázni az utcára, elvihetik sétálni a szomszéd kutyát a környéken, erdőket, völgyeket, barlangokat, forrásokat fedezhetnek fel, amik egy karnyújtásnyira vannak, megismerhetik a madarakat, a vadakat, lovakat etethetnek - gyakorlatilag bármikor, amikor csak szeretnék. Szerencsére a lányaim egyáltalán nem zárkózottak, az a kalandvágy és kíváncsiság, amit a természet felfedezésével megpróbáltunk beléjük nevelni nyitottá tette őket. Ezt látom egyébként az iskolatársaiknál is és ez nagyon jó.”

Hogy hiányzik-e bármi a vidéki életből? “A vidéki élet sokkal többet adott, mint azt valaha gondoltuk. Persze, az igaz, hogy mi nem egy ötvenes lélekszámú faluban élünk, hanem egy vidéki városban, ahol minden szolgáltatás is a rendelkezésünkre áll és ez nagy könnyebbség, de úgy gondolom, ha egy bevásárlásért a szomszéd faluba kéne menni, az sem lenne probléma. A csend, a nyugalom és az a sok jó, amit minden nap kapunk a környezettől, mindent megér.”

Ha tetszett ez a cikkünk, akkor olvasd el ezt is:
10 tipp, amivel feldobhatod a hétköznapokat