Aggódnak a fiatalok: elveszi a mesterséges intelligencia a munkájukat?

A közelmúltban bulvároldalakon is megjelent a vészjósló hír, miszerint a mesterséges intelligencia (MI) rengeteg állást veszélyeztet. Egy családi összejövetelen megkérdeztem az egyik 13 éves fiút, hogy mi szeretne lenni, ha nagy lesz. A válasza igazán megdöbbentett, mert azt válaszolta, hogy nem tudja, semmi, mert a robotok úgyis elveszik a munkahelyeket. Ezután több oktatáson megkérdeztem a gyerekektől, hogy mit gondolnak erről a témáról és meglepő volt, hogy általános iskolás korú gyerekeket foglalkoztat ez a kérdés. Ez nemcsak meglepő, hanem elgondolkodtató is, mert tökéletesen megmutatja, hogyan élik meg a gyerekek ezt a gyorsan változó világot. Hiába látjuk azt, hogy ők már beleszülettek a mai digitális világba, ez a gyors mértékű fejlődés számukra is bizonytalanságot okoz.

A felső tagozatos korosztály éppen abban az életszakaszban van, amikor elkezdi foglalkoztatni őket a kérdés, miben is jók, mik lesznek, ha nagyok lesznek. Éppen ezért különösen érzékenyek a jövővel kapcsolatos félelmekre. Ha azt hallják, hogy minden munkát elvesz az AI, gyakran szó szerint, fekete-fehéren értelmezik. Azonban ez a félelem teljesen természetes és nem új keletű, hiszen eddig minden nagy technológiai ugrásnál megjelent hasonló aggodalom, az ipari forradalmak mindig ellentétes érzelmeket váltottak ki az emberekből. A történelem azonban azt mutatja, hogy bár egyes munkák eltűntek, mindig több új szakma jött létre, mint amennyi megszűnt.

Mit mondanak a kutatások?

Az MIT kutatása szerint az AI-technológiák ma már képesek kiváltani az amerikai munkaerőiac 11,7%-át, ami 1,2 billió dollárnyi bért érint. A meglepő az, hogy nem a fizikai munkák, hanem a fehér-galléros, irodai, adminisztratív és ügyfélszolgálati feladatok a legérzékenyebbek.

Szakértők becslései szerint az Egyesült Államokhoz hasonló fejlett gazdaságokban az összes munkahely mintegy 60%-át érinti majd az AI az elkövetkező években. A Világgazdasági Fórum hasonló átrendeződést jósol: 2027-re körülbelül 69 millió új munkahely jön létre (például a technológiai és a zöld energia területén), miközben 83 millió munkahely szűnik meg az automatizálás vagy a gazdasági változások miatt – ez az összes munkahely 25%-át jelenti öt éven belül. Más szavakkal, minden negyedik munkahelyen valamilyen jelentős változás fog bekövetkezni a közeljövőben.

A Microsoft által 2025-ben elvégzett kutatásban megpróbálták összegyűjteni a 40 legveszélyeztetettebb szakmákat, az eredmény pedig igen változatos képet mutat. Eszerint veszélyben van a modellek, matematikusok, PR-szakemberek, banki ügyintézők, írók és szerzők, de még a geográfusok munkája is.

Ez igen ellentétes azzal, amit néhány évvel ezelőtt gondoltunk. A ChatGPT megjelenése előtt sokan úgy hitték, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban a fizikai munkát érinti majd, az irodai pozíciókat kevésbé. Ez azzal magyarázható, hogy akkoriban inkább az automatizációra gyakorolt hatása volt előtérben, így teljesen téves kép alakult ki arról, hogy a mesterséges intelligencia kevésbé veszélyezteti az irodai munkákat. Ezzel szemben mára kiderült, hogy éppen ezek a szakmák vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, és a kétkezi munkások vannak nagyobb biztonságban, hiszen a mesterséges intelligencia elsősorban nem fémrobotkarokat jelent, hanem olyan szoftvereket, amelyek tudnak adminisztrációt automatizálni, ügyfélszolgálatot kezelni, sőt, kódokat írni.

Mit jelent ez a fiatalok számára?

Fontos megállapítás, hogy nem a szakma a lényeg, hanem a készségek. A jövőben azok lesznek biztonságban a munkaerőpiacon, akik akarnak fejlődni, kreatívak, jól kommunikálnak, jók a társas készségeik és csapatban gondolkoznak. Ez azt jelenti, hogy a készségek fejlesztése sokkal fontosabb, mint a lexikális tudás, a kreatív problémamegoldás és a kommunikáció nagyobb hangsúlyt kap, mint valaha.

A mesterséges intelligencia nem elveszi a munkát, hanem kiegészíti, azaz nem a munkahelyek tűnnek el, hanem a munkakörök alakulnak át. A jelen trendek szerint nem az történik, hogy tömegek válnak munkanélkülivé, hanem az egyes feladatok alakulnak át.

Viszont aki nem alkalmazkodik, az lemarad. Összességében elmondható, hogy a megmaradó irodai pozíciókhoz egyre magasabb digitális tudás kell, így nem árt folyamatosan fejlődni és tanulni. Amennyiben a munkavállaló hajlandó tanulni és alkalmazkodik az új trendekhez, akkor nem kell veszélyben érezze a munkáját. Azonban a tanulás és a rugalmasság kulcsfontosságú, már nem csak előny, hanem elvárt a folyamatos fejlődés.

Kell aggódniuk a fiataloknak?

Ijesztő lehet, hogy a jelen és a jövő munkakörei gyorsabban változnak, mint bármikor korábban. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a mesterséges intelligencia rivális lenne, hiszen a jövő fiataljai nem robotokkal versenyeznek, hanem azokkal dolgoznak együtt. A jövő nem a robotoké, hanem azoké az embereké, akik okosan használják őket.