Amikor a Black Mirror valósággá válik

Robotméhek

A harmadik évad egyik részében robotméhek poroznak be mesterségesen növényeket, majd egy rejtélyes emberölés kapcsán kiderül, hogy a normál méhek életén túl gyilkosságra is be tudják programozni őket. A való világban szerencsére gyilkos robotméhektől nem kell tartanunk, sőt az utóbbi években sokkal inkább segítő szerepük került a középpontba. A Harvard 2013 óta dolgozik robotméhekkel annak érdekében, hogy feltérképezze és megértse a méhkolóniák működését és életét, valamint a környezetben és így a mi életünkben betöltött szerepüket.

Okosotthonok

A Black Mirrorban nem egyszer találkozhatunk olyan otthonokkal, amiket okos eszközök
vezérelnek, az egyik epizódban pedig egy emberi lény válik egy ilyen szerkezetté. A történet szerint egy sütinek köszönhetően az emberek képessé válnak a tudatukkal irányítani a mindennapi működésüket, vagyis szó szerint ők a gépházak. Szerencsére itt még nem tartunk, de az olyan technológiai újítások, mint például az Amazon Alexája vagy az Apple HomePodja már tettek egy nagy lépést előre a digitális asszisztencia világában. Már nem is olyan vad gondolat az, hogy hazaérve olyan zene és világítás fogadjon bennünket, ami illik az aktuális érzelmi állapotunkhoz.

Virtuális személyiségek

A Waldo pillanat című részben egy rajzfilmfigura, Waldo, a mackó belép a politikai életbe, méghozzá nagy sikerrel. Azon túl, hogy elgondolkodtató, hogyan tud egy virtuális lény fontos témákról meggyőzni tömegeket, az is érdekes, hogy egyáltalán hogyan lehet ennyire hiteles virtuális alteregókat létrehozni. Pedig a lehetőség már régóta az otthonainkban van: bármikor különböző memojik mögé bújhatunk, amik végül úgy beszélnek és mozognak, ahogy mi tennénk, a filmipar pedig már nagyon régóta használja azt a motion capture technikát, amelynek során emberi mozgásokat rögzítenek, majd ezeket valamilyen digitális modellre ültetik át.

Emlékek rögzítése és előhívása bármikor

Az első évad egyik legemlékezetesebb epizódjában, “Az emlékchip” című részben találkozhatunk azzal a technológiával, amelynek segítségével az emberekbe beültetett chipeknek köszönhetően az élet minden mozzanatát azonnal el lehet tárolni, majd visszanézni. Bár a sorozatban szereplő férfi gyakorlatilag a szemével rögzítette az emlékeket, ettől a lehetőségtől sajnos a való életben még messze vagyunk. Néhány új fejlesztésnek köszönhetően viszont már nemcsak a telefonunk, az okosóránk, a tabletünk vagy a számítógépünk segítségével tudunk fotókat és videókat készíteni, hanem például a szemünkön viselhető eszköz segítségével. Ilyen többek között a Samsung okos kontaktlencséje, amivel 2016-ban rukkoltak elő, és ami minden pislogáskor képeket készít. Vagy a Ray-Ban és a Meta együttműködéséből született okos szemüvegek, amik a lencse mellé beépített 12 megapixeles kamerával készítenek maximum egyperces videókat. Ez a szemüveg a Ray-Ban által ismert klasszikus fazonokban és különböző színvariációkban bárki számára megvásárolható körülbelül 300 dollárért, vagyis nagyjából 110 ezer forintért.

Fotó: Netflix sajtószoba

Ha tetszett ez a cikkünk, akkor olvasd el ezeket is:
Kompakt tudás a ChatGPT-ről
Digitális kalandpark diákoknak
3 tipp, hogy ne legyen mumus a mesterséges intelligencia
A virtuális valóság megoldás lehet a különféle függőségekre?