Hátrányos megkülönböztetés éri a szülési szabadság után munkába visszaállni akaró anyákat
Kutatások szerint a szülési szabadság után a munkaerőpiacra visszatérő anyák 93%-a tapasztalt már vagy számít kihívásokra. Már aki vissza tud térni. De miért olyan nehéz ez? Hogyan lehetne segíteni nekik? Miért éri hátrányos megkülönböztetés az anyákat? És milyen kompetenciák birtokába kerülnek a nők a kisbabájuk mellett otthon töltött időben, aminek sok cég igen nagy hasznát vehetné vállalatuk mindennapjaiban? Dr. Szijjártó Linda, munka- és szervezet szakpszichológussal, kétgyermekes édesanyával beszélgettünk mindezekről, akinek mostanra fő témája lett az anyák visszaintegrálásának segítése a munka világába.
Saját élmény indította el az úton Dr. Szijjártó Lindát, akinek egyébként a vezetőfejlesztés a szakterülete. Első gyermeke születése követően, amikor visszatért a munkahelyére, elég meglepő tapasztalatai voltak, hogy milyen nehéz is a szülési szabadságról visszatérő anyukáknak a munka világában. „Sok esetben az anyák visszatérése a munkaerőpiacra családi életciklus váltás is egyben, ami a család számára változással jár és nagymértékű alkalmazkodást igényel mindenkitől és sokszor az anya munkába állása a gyermek(ek) intézménybe kerülésével egy időben is történik. De sajnos nagyon keveset foglalkozunk vele, milyen élmény a munka világába való visszatérés anyaként. Rengeteg kihívással jár ez az időszak, de kevés a kapaszkodó, nehezen látni, anyaként mit lehet tenni annak érdekében, hogy egyszerűbb vagy gördülékenyebb legyen ez az időszak és itt most elsősorban arról van szó, hogy honnan fogom tudni, hogyan érdemes felkészülni a munkaerőpiaci visszatérésre, úgy, hogy érvényesüljenek az adott élethelyzetben megjelenő igényeim. Ki vagyok én dolgozó anyaként? Hogyan érdemes megtervezni a karrierem szülőként? Milyen kihívások várnak rám ebben az időszakban és milyen eszközökre támaszkodhatok?” – kezdte a szakember, aki azt tapasztalta, hogy sajnos kevés a támpont és még kevesebb a támogatás.
Linda szerint a visszatérés kapcsán a munkáltató oldalról olyan folyamatban érdemes gondolkodni, amit már a várandósság bejelentésekor lehet kezdeni tervezni. „Fontos lépés lehet a munkáltató részéről az anyákkal való kapcsolattartás, a visszatérés során nyújtott támogatás, ami jelenthet szakmai támogatást vagy képzést is, utóbbit akár online, otthonról elvégezhető formában. Ezzel növelhető lenne az anyák magabiztossága és csökkenthető a saját munkahelyi alkalmasság vagy a készségek naprakészsége kapcsán megjelenő aggodalom” – folytatta Linda, aki szerint a visszatérés időszakához kapcsolódó aggodalmak egy része a készségek naprakészségéhez, a munkához kapcsolódó tudáshoz kötődik.
Milyen erősségei lehetnek a szülési szabadságról visszatérő anyának, amelyre a munkáltató is építhet?
- multitasking
- időmenedzsment
- higgadt, diplomatikus kommunikáció
- stabilan kezelhet nehéz helyzeteket
- jól tud együttműködni csapatban
- empatikus
Nem könnyebb a helyzetük azoknak az anyukáknak sem, akik álláskeresőként kezdik a szülési szabadság lejárta utáni időszakot. Sőt. Nekik meg kell küzdeniük az úgynevezett hiring discriminationnel, ami a kiválasztás során a munkaerőpiacra visszatérő anyákat érintő diszkrimináció. „Sokaknál megjelenő dilemma, kihagyják-e az önéletrajzból, hogy gyermekeik vannak, abban bízva, hogy így nagyobb eséllyel jutnak el az interjúig vagy írják be, hogy szülési szabadságon voltak a megelőző időszakban, így kockáztatva, hogy nem jutnak túl az önéletrajz szűrésen. Az önéletrajzból „kihagyott” információ azonban az interjúhelyzetben okozhat kellemetlenséget. A kiválasztás során megjelenő diszkrimináció alapja sok esetben, hogy a kisgyermekes anyákra úgy tekintünk, mint akiknek a gondoskodó szerepe lesz a prioritás a következő években, így az intézményes létet kezdő gyermek betegségei miatt sokat lesz majd táppénzen. A munkáltató számára azonban nem az a valóban fontos információ, hogy a jelöltnek hány és milyen korú gyermekei vannak, hanem az, hogy a jelölt el tudja e majd látni a feladatait a munkakör elvégzéséhez kapcsolódó keretekhez igazodva.”
Sok esetben sokkal motiváltabb lehet egy anya, aki akár több év otthonlét után tér vissza. Még ha időnként otthon is kell maradnia a beteg gyermekét ápolni, a lelkesedése, a kreativitása, az olyan típusú tenni vágyása, ami túlmutat mondjuk a pelenkacserén vagy a játszótéri homokozáson ilyenkor is hajthatja. „Több kutatási eredmény is azt mutatja, a munka világába visszatérő anyák számára fontos a munkájuk, elkötelezettek és sokan közülük a következő években tervezi az előrelépést a karrierben, akár vezető pozícióba is. A visszatérés során megjelenő negatív megjegyzések, vagy az aggodalom, hogy összesúgnak-e a hátuk mögött, ha újra táppénzre mennek vagy hamarabb indulnak el a munkából, hogy odaérjenek az oviba, nagyon megnehezíti a hatékony visszatérést” – tette hozzá Dr. Szijjártó Linda, aki szerint pont a rengeteg torzító hatás miatt fontos, hogy beszéljünk a témáról. Például arról, miként tudunk valódi rugalmasságot biztosítani a visszatérő anyáknak, hogyan tudjuk hatékonnyá tenni számukra a részmunka időt vagy miként tudjuk biztosítani a kezdeti időszakban a sokak számára könnyebbséget jelentő home office-t.
„A részmunkaidő akkor tud a legjobban működni, ha valaki a régi munkahelyére megy vissza és meg tud állapodni a munkáltatójával az átmeneti időszakra vagy ha az új munkahely nemcsak a részmunkaidőt biztosítja, de egyúttal támogató is a visszatérő anyák élethelyzete kapcsán. A 4 vagy 6 órás munkavégzés kapcsán pedig a legnagyobb kihívás, hogy valóban beleférjen a munka, határidőkkel, feladatokkal együtt a szerződésben megállapított munkaóra számba. A rugalmasságnál is hasonló a helyzet. Komoly stresszforrás lehet, ha megállapodtunk róla, hogy nem kell fixen 8-ra beérnem, vagy hamarabb jöhetek el, de közben amiatt kell aggódnom, hogy milyen lesz emiatt a megítélésem. Milyen visszajelzések jönnek majd emiatt az elköteleződésemre vagy a teljesítményemre? Mennyi stressz jár a rugalmasságért cserébe? És megéri-e ez?” – sorolta a szakpszichológus, aki egy másik nagy problémára: az anyasági bérhátrányra is kitért. Vagyis hogy kevesebbet keresnek az anyák a hasonló kvalitásokkal rendelkező, gyermektelen nőkhöz képest. „Az anyasági bérhátránynak lehet diszkriminációs aspektusa is, de fakadhat abból is, hogy sokan váltanak munkahelyet vagy pozíciót, ami jobban összeegyeztethető a családos léttel, ergo, valaki szándékosan lép vissza, és vállal más pozíciót, kevesebb pénzért.”
Ezek után nem is csoda, ha az anyák 93%-a számít kihívásokra és 61%-a nehéznek is éli meg a szülés utáni visszatérést a munkaerőpiacra. „Nem könnyű a visszatérés abból a szempontból sem, hogy sok anya él meg bűntudatot amiatt, hogy nem érzi magát elég jó szülőnek, ha a munkájára összpontosít, miközben például a beteg gyerekekre a nagyszülő vigyáz, közben pedig a bűntudat másik aspektusa is megjelenik, mikor azt érezzük, nem vagyunk elég jók a munkánkban, ha a családot helyezzük az előtérbe.” – zárta a beszélgetést Dr. Szijjártó Linda, akinek utolsó mondatait hallva egy, a közösségi médiában terjedő mém sorai jutottak eszembe:
A társadalom azt várja el egy anyától, hogy
úgy neveld a gyermeked, mintha nem lenne munkád,
úgy dolgozz, mintha nem lenne gyermeked, és
úgy nézz ki, mintha nem lenne se munkád, se gyermeked.
De ez már egy másik cikk témája.
És mi lehetne a megoldás? Mit javasol Dr. Szijjártó Linda a visszatérés időszakára?
Anyák számára:
ha a régi munkahelyre mennek vissza: transzparens kommunikációt a vezetővel a visszatérés időpontja és az igények, célok kapcsán
annak tudatos átgondolása, milyen készségek, képességek update-elésére van szükség és ez milyen eszközökkel vehető igénybe
a visszatérés időszakában elérhetőnek és fontosnak tartott segítség kérése, illetve annak megszervezése: társ, nagyszülő, barátok, takarítónő bevonása, ebéd rendelés
HR szakemberek es vezetők számára:
a visszatérő szülők élethelyzetének es az élethelyzetből fakadó kihívások tudatosítása
olyan támogatási forma kidolgozása, amely a szervezetben dolgozó szülők igényeire épít es figyelmébe veszi az egyéni életút es a karrierút közti kapcsolatot
olyan kiválasztási folyamat kidolgozását, amelyben megvalósul az egyenlő bánásmód és előítéletmentesség
segítség a visszatérő szülőnek abban, hogy a szülési szabadság során szerzett készségek miként alkalmazhatók erősségként a munkában
31 cikk
háromszoros anyuka, podcaster
Feleség, három csodálatos gyermek anyukája, az IgenAnya oldal és közösség alapítója. Író, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat és a Micsoda anyák voltak! könyv társszerzője. Imád olvasni, acapella zenét hallgatni, színezni és nagyokat beszélgetni egy jó kávé mellett.
