Két nőtípus, akik a mai napig két külön embert személyesítenek meg. Legalábbis ez él a fejekben.
Valóban ott él a szexistennő akár az anyákban is? Hogy lehet kivitelezni a meghitt együttléteket egy, két, három, sok gyerek mellett? És tud-e ugyanolyan őszinte vággyal tekinteni akár több, testközelből, személyesen végig asszisztált szülés után feleségére a férfi? A négygyermekes Lugosi Dórit és férjét kérdeztük.
Vadmacska és anyatigris. Két nőtípus, akik a mai napig két külön embert személyesítenek meg. Legalábbis ez él a fejekben. Anya mint szexistennő? Szexistennő mint anya? Nehéz e két dolgot elképzelni egy és ugyanazon nőről. Pedig nincs anya, ha nem szexel a nő, és bár anyaként sok a változás az életünkben, más a fókusz, de a nagy igazság az: az anyák is ugyanúgy vágynak az intimitásra, mint a szülés előtt. És ez nem bűn. Ez így normális és így jó, még ha vallások és a történelem sok-sok évezred óta az ellenkezőjét is akarja elhitetni velünk. De tényleg ott él a szexistennő akár az anyákban is? Hogy lehet kivitelezni a meghitt együttléteket egy, két, három, sok gyerek mellett? És tud-e ugyanolyan őszinte vággyal tekinteni akár több, testközelből, személyesen végig asszisztált szülés után feleségére a férfi?
A négygyermekes Lugosi Dórit és férjét kérdeztük.
Az ókori Görögországban időszámításunk előtt a 4. század környékén Démoszthenész azt mondta: „a férfiak számára a kurtizánok arra valók, hogy testi vágyaikat kielégítsék, az ágyasok, hogy kényelmüket biztosítsák és feleségük, hogy törvényes utódot szüljenek.”* „Boldogságukat” tehát a férfiak feleségük helyett szeretőik karjában keresték. A feleségeknek – akik többnyire elég rövid időn belül anyák is lettek -, nem is volt más dolguk, mint a gyermeknevelés, a ház rendben tartása. A férjek csak újabb utódok nemzése céljából látogatták a feleségeket, mivel a házaspárok nem is egy házban éltek.
Négy évszázadot ugrunk az időben, Szűz Máriára, Jézus Krisztus anyjára, aki a Szentlélek által fogant, és immáron több mint kétezer éve a Megváltó szűz anyjaként beszélünk róla.
Jól megtanultuk a tízparancsolatból, hogy ne paráználkodjunk, azaz öncélból ne szeretkezzünk, de még csak ne is önkielégítsünk, mert az bűn – pont annyira, mint kívánni felebarátunk házastársát.
Aztán a tulajdon védelme és a vér szerinti örökösödés is egyre több problémát okozott – a férfiak között -, ami miatt fontos volt elérni, hogy a nők nemcsak, hogy ne vágyakozzanak más férfi után, de inkább ne is élvezzék, ne is tudjanak arról, hogy egyáltalán lehet élvezni a szexet. Hiszen abból csak a gond lehet. A legjobb, ha már szüzen mennek férjhez, azokat a nőket pedig, akik élvezték és legalább annyira (és annyiszor) vágytak az együttlétekre, mint mondjuk a férfiak, veszedelmesnek, bűnösnek titulálták. Voltak idők, amikor az ilyen nőknek a kedvét klitorisz csonkítással vették el bujaságtól. (Ami egyébként a hét főbűn egyike, és a különböző művészeti alkotásokban szinte minden alkalommal nőkkel ábrázolták.)
Vágyni az együttlétekre, szeretkezni, sokat szexelni – az elmúlt évszázadokban a nők számára szégyenteljes dolog lett. Pláne anyaként. Hiszen egy anyának minden gondolata a gyermeke, minden pillanata a gondoskodásról, gyermekei neveléséről kell, hogy szóljon, a mai napig egy nő, ha másra is vágyik az anyaságán kívül, már önző, karrierista, rossz anya és még hosszasan lehetne sorolni a negatív jelzőket. Pedig még ha nehezebb is kivitelezni, a gyermekek érkezése után, az anya ugyanolyan, a szexualitását megélni vágyó nő, mint amilyen a szülés(ek) előtt volt. Maximum kicsit fáradtabb. Ezt a négy gyermekes Lugosi Dóri is csak megerősíteni tudja, bár nem tagadja, hogy ennyi gyerekkel sokkal nehezebb ezt a két identitást közelíteni egymáshoz, mint gondolta. „Egészen az első olyan együttlétig nem is gondoltam, hogy ez mennyire nehéz lesz, amikor belesírt a gyerek. Emlékszem a gondolataimra: most akkor át kéne mennem a gyerekszobába, szoptatással visszaaltatni a babát, visszajönni és ugyanonnan folytatni, ahol abbahagytuk? Az volt az érzésem, hogy ilyenkor átmegyek egy folyosón, közben átvedlek anyatigrissé, aztán visszafele pedig vadmacskává kéne gyakorlatilag pillanatok alatt újra átszellemülnöm.” – idézte fel Dóri, aki akkoriban magának is sokszor feltette a kérdést: „Hogyan szexelhetek a férjemmel és lehetek anya?”
A válasz a tudatosságban rejlett számára és abban, hogy újra elkezdjen kapcsolódni magához. „Egyrészt Szűz Máriával gyerekkorunk óta egy elég ambivalens érzés van belénk táplálva, hiszen gondoljunk bele, a világ legnagyobb vallása is azt tanítja, hogy a nő, aki megszülte Isten fiát, az egyébként szűz... miközben nem lehet anya szűzként senki, és önmegtartóztatva tesó sem lesz. Az egyikből jön a másik. De ez nagyon nehéz. Nehéz, hogy az együttlét közben ne azon járjon az agyad, hogy egyébként van-e mindenkinek holnapra tiszta ruhája. Ehhez nagyfokú tudatosság kell, megtanulni elkülöníteni ezeket a szerepeket egymástól, de közben mégsem, mert valójában a kettőnek együtt kellene tudnia működni, egymás mellett. Mert igenis lehetek gondoskodó anya és a szexualitását önfeledten megélő nő.”
Dóriéknál a négy gyermek bár bizonyos szempontból nehezítő tényező, férje vonzódása az irányába mit sem változott, mióta anya lett. Sem az apás (otthon) szülések, sem a sok férfinél jelentkező Madonna-kurva komplexus (amikor a férfi gyermeke anyjával nem tud szexuális kapcsolatot létesíteni, mert a nőt már nem látja benne, csak az anyát – a szerk.) nem volt hatással rá. „Áron minden szülésnél ott akart lenni, és sem várandósan, sem a szülés után soha nem volt olyan, hogy nem kívánt. Azt mondta, számára nincs gyönyörűbb annál, hogy az ő gyermeke van annak a nőnek a hasában, akibe szerelmes. De sok történetet hallottunk mi is, ahol a férfit pont ez triggerelte, és bizony kihatott a szexuális életükre, ezáltal a kapcsolatukra is a terhesség, a szülés vagy épp a baba érkezése. De nálunk szerencsére ezzel nem volt gond.”
És mit tapasztal négy gyermekes anyaként, máshogy néznek-e rá a férfiak, mint azelőtt?
„Jelen pillanatban, négy szülés után nem érzem magam túl jól a testemben. Tehát nem azért, mert négy gyerekem van, hanem azért, mert én nem érzem magam vonzónak, őszintén: nem is foglalkozom azzal, hogy hogyan néznek rám más férfiak.” – folytatta Dóri, aki még hozzátette: „szeretném azt hinni, hogy nem befolyásolja a férfiakat az, hogy valaki anya vagy sem. Mert szerintem nem kevésbé szexibb egy anya, mint mondjuk egy gyermektelen nő. Talán annyi, hogy az utóbbiban benne van a szabadság, míg az anyaságban ott a kötöttség. Talán ez nyom rá egyfajta bélyeget.”
De mit mond, hogy gondolkozik az egészről egy férfi 2023-ban? Dóri férjét, Áront kérdeztük: „Számomra Dóri egyáltalán nem lett kevésbé vonzó sem várandósan, sem szülések után. Sőt. Mióta apa vagyok, ha látok egy nőt, akiről kiderül, hogy anya is, akkor bevallom, még jobb csajként gondolok rá, mivel már tudom, hogy milyen hihetetlen dolgokon ment végig a teste. Mint az én feleségemé, négyszer is.”
* (idézet Budai Lotti: Rizsporos hétköznapok – A női szexualitás története című könyvéből.)
Feleség, három csodálatos gyermek anyukája, az IgenAnya oldal és közösség alapítója. Író, újságíró, podcaster, a Micsoda történetek könyvsorozat és a Micsoda anyák voltak! könyv társszerzője. Imád olvasni, acapella zenét hallgatni, színezni és nagyokat beszélgetni egy jó kávé mellett.
