Deres Kornélia: Rád szakad

Nézed a tükröt és átüt rajta
anya. Mesei tekintet,
zöld, hanyagul elegáns. Nevetős.
A ráncok a szem körül csak a túlzás
miatt. Hordozod őt belül, elszántan.
Mint egy kis hős.
Egy cincér.

Arcodat diadallal lesed. Kémlelsz. Készül
a leltár: mit hagyott rád, mit hagyott (el)
benned. Fényesen valótlan, szakasztott anya.

Napja van, de ő már nincsen. Végül
mégis rád szakad. Fennakadsz
egy pillantás, az anya
igazán.