Egyre több tinédzser csúszik bele a szerencsejáték-függőségbe - Mit tehet a szülő?

Játékpénz valódi pénzért

A sportfogadást és szerencsejátékot szimuláló appok másik nagy veszélye, hogy az alkalmazáson belüli vásárlások lehetővé teszik, hogy a felhasználók valódi pénzt invesztáljanak virtuális pénztárcájukba. Vagyis valódi pénzért vásárolható játékpénz. A játék hevében könnyű elveszíteni a valósággal való kapcsolatot, így – amennyiben a gyerekek titokban megszerzik szüleik vagy testvérük bankkártyájának adatait – akár nagyobb összeget is elkölthetnek erre, mire észrevesszük, hogy valami nem stimmel.

Egyenes út a szerencsejáték-függőség felé?

Természetesen a legnagyobb veszélyt egy viselkedéses addikció kialakulása jelenti. Ha valaki nem is áldoz rá valódi pénzt, akkor sem veszélytelen, mert könnyen azt gondolhatja, hogy ha ilyen sok pontot/játékpénzt gyűjtött, akkor a valóságban is sikeres lesz a szerencsejáték-karrierje. Több kutatás is alátámasztotta már, hogy az ilyen játékokat rendszeresen használó gyerekeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a későbbiekben szerencsejáték-függőséghez kapcsolódó problémák. Vagyis a szimulált szerencsejáték szórakoztatóbbnak és ártalmatlannak tűnhet a fiatalok szemében, de egész életükre hatással lehet.

Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus szerint napjainkban számos új függőség veszélyezteti a fiatalokat. „Ahogy az internet és az online jelenlét beköszöntött az életünkbe – ezzel együtt a számítógépes és telefonos játékok is – új addikciók alakultak ki. Ezek a szórakoztató applikációk tulajdonképpen ugyanolyan addiktív hatásúak, mint egy kémiai szer vagy egy viselkedéses függőség – például, hogy bemegy valaki egy kaszinóba és kockákat dobál, vagy a félkarú rablót rántja meg –, csak ezek az online térben történnek meg.” Ezekkel az új típusú függőségekkel szemben a felnőttek sem immunisak, de egyáltalán nem mindegy, hogy milyen életkorban találkozik az egyén ezekkel a játékokkal. „Amennyiben egy kialakulatlan személyiségstruktúrát érnek ezek az impulzusok, sokkal komolyabb hatásokat fejthetnek ki. Ha egy gyermek az online világban él, illetve azon keresztül tanulja meg az érzelmi funkcióinak a szabályozását, az nagyon kártékony lehet a fejlődésére. Sőt, akár az agy szerkezetét is képes befolyásolni, hogyha már egészen kiskorban rendszeresen a telefon nyomkodásával tölti valaki az idejét. Ugyanis a későbbiekben ez a társas interakcióira lehet hatással, de az impulzustűrő képességeit, az önszabályozást, a kontroll funkciókat szintén befolyásolhatja.”

Mik azok a jelek, amelyek a függőség korai vagy már egészen komoly stádiumára utalhatnak?

„Vannak kényszeres tünetképződések, például hogyha valaki mindig a mobiltelefonja után kap, mert azt érzi, hogy valamiről lemarad. Ehhez társulhat ingerlékenység, hangulatingadozás is.” Az első árulkodó jel az lehet, ha a gyerek nyugtalanná válik, amikor nem fér hozzá a telefonjához, vagy egy adott applikációhoz (mert például a szülő eltiltotta tőle). Hasonló tünet lehet az időérzék elvesztése játék közben, a játékpénz elbukására adott agresszív reakció, valamint (az app rovására felírható) családi és baráti kapcsolatok egyre érzékelhetőbb elhanyagolása.

Katalin azt tanácsolja, hogy amennyiben ezek jelentkeznek, akkor mindenképpen érdemes figyelni, és akár szakember segítségét kérni, mert ez később egy súlyos addikcióvá tud válni. Illetve a szakpszichológus azt hangsúlyozza, hogy a legjobb prevenciós eszköz, ha már fiatalon az egészséges eszközhasználatra neveljük őket. „Ne legyünk álszentek. A mai fiatalokat nem serdülőkorban kell megnevelni, ennek már előtte meg kell történnie. Azt sem jó döntés, ha teljesen eltiltjuk őket a digitális léttől, mert ennek hatására számos dologból kimarad a gyerek. De azt gondolom, hogy korlátokat, kereteket mindenképpen be kell vezessünk.”