Élő nyuszit húsvétra? Kösz, soha többet!

Kiderült, hogy a nyulakat nem örökbe, hanem 2 hétre kaptuk, mint húsvéti ajándék. Így, mondták a szüleim, kipróbálhatom milyen állatot tartani, de két hét után vissza kell őket vinnünk a gazdáiknak. Nem baj, gondoltam, két hét is több mint a semmi, végre van nem is egy, hanem két kisállatom.

Két hétre a szüleim nem akartak kisállat ketrecet, almot stb. venni, úgyhogy abból éltünk, amink volt. Kis száraz szalmát meg valami homokot szórtunk egy műanyag láda aljába (azelőtt homokozó játékok voltak benne), beleraktunk egy tálka vizet és kész is volt. Szerencsétlen állatok kissé szűkösen voltak a dobozban, de azért nem volt rossz dolguk.

Én minden reggel és minden délután, iskola előtt és után kimentem hozzájuk, és salátával, répával etettem őket. Így a hajnali kelés sem viselt meg, alig vártam, hogy mehessek a teraszra nyuszizni.

Egy hét után kisebb nehézség elé néztünk: almot kellett cserélni. A műanyag láda alján elég érdekes dologgá állt össze a fű, a homok, és a nyuszi ürülék. Apukám próbálta kikapargatni, több-kevesebb sikerrel. (Utólag minden tiszteletem neki ezért.)

Ám minden jónak vége szakad egyszer, letelt a két hét, a nyuszikat vissza kellett vinnünk. Én el akartam őket kísérni hazáig, úgyhogy apukámmal tartottam. A nyuszikat beraktuk egy kartondobozban a csomagtartóba, és átkocsikáztunk a fél városon, valamelyik külső kerületbe. Egy félig tanyának kinéző ház előtt parkoltunk le, a kertben rengeteg tyúk meg kakas kapirgált, és látni lehetett, hogy az én két édes nyuszimhoz hasonló másik, több tucat nyuszit is tartanak. Kijött egy bácsi, és átvette tőlünk a nyuszikat, megnézte őket, majd vidáman azt mondta: „De jó, hogy így felhízlaltátok őket, jók lesznek ebédre!”

Ez a mondat az én ártatlan gyereklelkemben komoly törést okozott. Mégis, hogy van az, hogy az általam két hétig babusgatott nyuszikat valami szörnyeteg megeszi?!!? Viszont a szüleim sikerrel jártak, többet nem könyörögtem kisállatért. Sőt, ezt a nyuszi-kalandot is csak a lelkem és a végül kidobott műanyag láda bánta.