Szülők közt
Manapság egy kisgyerek előbb tanul meg görgetni, mint cipőt kötni. A digitális eszközök uralma olyan gyorsasággal tört be a mindennapjainkba, hogy hiányuk egészen elképzelhetetlennek tűnik. De vajon a gyerekek szervezete mellett a digitális immunrendszerük is hasonló ütemben fejlődik? És mi szülők mennyire vagyunk elég tudatosak és felkészültek, hogy ebben segítsük őket?
Egy kutatás szerint a szülők 55%-a használja a digitális eszközöket jutalomként, például azért, hogy a gyerek tanuljon vagy segítsen otthon. Ez azonban csak rövid távú megoldás. Hosszú távon a képernyőhöz kötődő jutalmazás csökkenti a gyerek belső motivációját. Habár sok szülő törekszik arra, hogy beszüntesse, vagy legalább minimalizálja gyermeke képernyőhasználatát, ezt olykor nehéz betartani. Képzeljünk el egy hétköznapi szituációt, amikor éppen egy étteremben vacsorázunk, de valahogy sehogy sem készül el az étel, a gyerek pedig egyre türelmetlenebb, hisztizik, mindenki minket néz és azon kapjuk magunkat, hogy legszívesebben odaadnánk neki a telefont, csak hogy csend legyen. Ilyen esetekre érdemes előre felkészülni, akár színezőkkel, játékokkal, és egyéb alternatívákkal, hogy ne a telefon legyen az első gondolatunk.
Milyen alapon tiltjuk meg a képernyőhasználatot gyerekeinknek, miközben gyakran mi sem tudjuk letenni? Beleesünk a „doomscrolling”-ba, vagyis kényszeresen görgetjük a híreket és tartalmakat, még akkor is, ha ez szorongást kelt bennünk. A jelenség a közösségi média algoritmusai miatt öngerjesztő: minél többet fogyasztjuk, annál több hasonló tartalommal találkozunk. A Harvard University (2022) vizsgálata szerint a gyerekek 62%-a rosszul érzi magát, ha a szülő telefonozik, miközben vele van. Sok szülőnél ez automatikus reakció, pedig hosszú távon csak megerősíti, hogy a képernyő az egyetlen megnyugvás forrása. Az őszinte bocsánatkérés ilyenkor nem gyengeség, hanem példa: megmutatja, hogy a hibák felismerhetők és helyrehozhatók. Előfordulhat, hogy fontos ügyben, esetleg munka miatt vesszük kezünkbe a telefont, de a kisebb gyerekek még nem értik a különbséget, így joggal feltételezhetik azt, hogy mi pontosan azt tesszük, amit nekik megtiltunk. A digitális szórakoztatás helyett a közös séta, beszélgetés, kreatív játék is lehet „mentőöv”.
A szakértők egyetértenek: ahogy megtanítjuk a gyereket kezet mosni és rendesen felöltözni, úgy kell a digitális higiéniát is a nevelés részévé tenni. Nemcsak azt kell megtanulni mennyit és mikor használhatja a digitális eszközöket, hanem azt is, hogy hogyan. Fontos odafigyelni többek között arra, hogy a megfelelő korig ne kapjon saját eszközt a gyerek. Egy 2023-as kutatás sokkoló adatot hozott a gyermekek digitális eszközhasználatával kapcsolatban: a 8 év alatti gyerekek átlagosan napi 2-2,5 órát töltenek a képernyő előtt, ami évente 40 napot 8 év alatt pedig több mint egy egész évet jelent. A Waldorf-iskolákban például tudatosan halasztják a digitális eszközök bevezetését 14 éves korig.
A digitális eszköz nem ellenség, ha megtanítjuk jól használni. A cél nem a totális kontroll, hanem a bizalomra épülő kísérés, mivel a gyerekek digitális immunrendszere akkor fejlődik, ha a szülők sem csak szabályoznak, hanem példát is mutatnak.
Ha kíváncsiak vagytok mások mit gondolnak gyermekeik telefonozási szokásairól nézzétek meg a Szülők közt 8. epizódját, ahol szülő osztja meg tapasztalatait.
299 cikk
Magyarország vezető infokommunikációs szolgáltatója

Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz? Jó kérdés. Ezért hoztuk létre a Hello Szülőt, ahova kérdésekkel érkezel, és ahonnan válaszokkal léphetsz tovább.
Hasznos volt?