Hiszti, távolság, szeretet – így él(t)em meg a kamaszkoromat

Fura ezt így bevallani, főleg, hogy most már nem igaz, de akkoriban egyáltalán nem kedveltem a szüleimet, sőt, igyekeztem magam a lehető legjobban eltávolítani tőlük. Annak ellenére, hogy ez nem mindenkinél ugyanúgy néz ki, azt hiszem életkori sajátosság, hogy a tiniknek egy kis térre van szükségük.

Utólag sokat beszélgettem anyukámmal, hogy milyen volt neki ez a periódus és hogy én hogyan éltem meg. Őszintén hálás vagyok, hogy engem a szüleim hagytak hisztis tininek lenni és a saját agyamra menni. Ugyanakkor megértem, milyen nehéz lehetett nekik tiszteletben tartani, hogy se a segítségükre, se a társaságukra nem tartok igényt. Amellett, hogy teret hagytak nekem, sose éreztem úgy, hogy egyedül vagyok. Még a távolból is nagyon egyértelműen tudtomra adták, hogy közel bármilyen problémával fordulhatok hozzájuk, és számíthatok a segítségükre.

Csakhogy ebben is könnyű dolga legyen a szülőknek, természetesen a túlaggódó, túlságosan invazív stílus szöges ellentété se jó. Szörnyen fájdalmas volt azt hallani barátoktól, hogy örülnének, ha legalább egy kicsit érdekelnék a szüleiket. Semminek nincs következménye, nem számít hol vannak vagy hol nem. A szabadság egy jó és hasznos dolog, de az alappillérekre és valamilyen szintű határokra, azt hiszem, mindenkinek szüksége van, hiszen ezek adnak biztonságérzetet.

Jó tanácsok:

1.      Hiába a legnagyobb jóindulatból fakad, nem szabad elfeledkezni arról, hogy nem jó mindkét kézzel elengedni a kamaszt.

2.    Mellőzzétek a túlzott ellenőrzést, passzív agresszivitást például „Jó, akkor ne beszélj velem, tudom, hogy szar anya vagyok.” Nagy bizalomvesztést okozhat, ha a szülő a saját túlbuzgósága miatt szankcionálja az amúgy is összezavarodott tizenévest.

3.      Biztosíts teret őszinte beszélgetéseknek. Magamat ismerve, ha kérdeznek, nem fogok megnyílni, de ha úgy érzem, hogy lehetőség van rá, be nem áll a szám.

4.      Hagyjatok minket hibázni! Mi sem élvezzük, de kulcsfontosságú a felnőtté váláshoz.

5.      Nem tolakodó, rendszeres becsekkolások. Szokásos együtt töltött idők alkalmával egy-egy laza kérdés belefér, de nem szabad hagyni, hogy faggatásba forduljon át. Jobb ha minden a tini tempójában történik.

Az egészben a két legfontosabb dolog a türelem és a feltétel nélküli szeretet!