Hogyan vonjuk be a gyerekeket a családi döntésekbe - gyakorlati ötletek minden korosztályhoz
cikk
Boldog család
Hogyan vonjuk be a gyerekeket a családi döntésekbe - gyakorlati ötletek minden korosztályhoz
Boukydis Anna - a Hintalovon Alapítvány Gyerekrészvétel program mentora mesélt a gyerekrészvétel szerepéről.
Ha a gyerekek otthon azt a példát látják, hogy meghallgatják őket, ők is alakítói a családi életnek, és fontos a véleményük, akkor jobban fogják ismerni a saját határaikat és természetes lesz nekik, hogy másokat meghallgassanak. A gyerekek (saját szintjükön való) bevonása a döntésekbe a bizalmon alapuló szülő-gyerek kapcsolat alapköve. Magabiztosságot és egy stabil kiindulási pontot jelent a gyerekeknek.
Ha hivatalosan akarunk fogalmazni, ez a “gyermekrészvétel” egyik formája, ami az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 12. cikkében rögzített jog. Azt jelenti, hogy a gyerekeknek joguk van részt venni az őket érintő döntésekben. Véleményüket kifejezhetik, és azt figyelembe is kell venni a felnőtteknek (ami nem azt jelenti, hogy annak kell történnie, amit a gyerek szeretne, hanem hogy odafigyelünk az ő hangjára is). Törekednünk kell a gyerekek bevonására, életkoruknak, képességeiknek megfelelően, minden őket érintő kérdésbe, hiszen náluk jobban senki nem tudja kifejezni, hogy mire van szükségük.
Ebben a cikkben ezt az elméletet fordítjuk át a gyakorlatba. Pár hétköznapi példán keresztül ötleteket hozunk arra, milyen sokféleképpen lehet bevonni a gyerekeket.
A Hintalovon Alapítványnál úgy gondoljuk, hogy gyerekekért dolgozni csak velük együtt, az ő véleményük meghallgatásával érdemes. Ezért ennek a cikknek az elkészítésekor konzultáltunk Kiskorú Kollégáinkkal is - ők az Alapítvány gyerek önkéntesei, akik folyamatosan segítik munkánkat, véleményük, ötleteik megosztásával.
Családi programok
Legkönnyebben talán a különböző hétvégi, családi programok szervezésébe vonhatóak be a gyerekek. Akár egyszerűen azzal, hogy megkérdezzük, mi érdekli őket, mivel töltenék szívesen a hétvégét, szünetet. Ha már vannak ötleteink, adhatunk pár opciót, amik közül ők választhatnak. Egy kisebb gyerek esetében ez nem helyez rá nyomást, hogy neki kell kitalálni a programot, mégis befolyásolhatja a döntést.
Egy kamaszra pedig már akár a program kitalálása is rábízható. Megkérdezhetjük, hogy mit csináljon együtt a család hétvégén, majd közösen megszervezhető az ötlet - így már a program előtt is lehet minőségi időt együtt tölteni.
Idősebb korban arra is érdemes figyelni, hogy a gyerekeknek már lehetnek saját terveik. Egyeztethetünk ezekről családi szinten - például vezessünk egy közös naptárat, így nem szervezzük véletlenül egymásra a programokat.
Tanulás, házi feladat
Iskolakezdéskor a házi feladat egy újszerű kihívás. A tanítók, tanárok segítsége mellett gyakran otthoni támogatásra is szükség van ahhoz, hogy a gyerekek sikeresen elsajátítsák ezt az új szokást.
Lehet, hogy eleinte még az összes házit együtt írja a szülő és a gyerek. Megnézik közösen, hogy mik az új teendők, melyik órára hogyan lehet készülni, be lehet osztani előre a heti feladatokat. Majd idővel, ha már önállóbb a gyerek is jó, ha időnként megkérdezzük tőle, hogyan áll a teendőivel, melyik tárgyat szereti jobban, melyik feladatot végzi szívesebben.
Nagyobb feladatoknál később is elkélhet a közös készülés. Például, ha nyáron egy nagyszabású projektmunkát kell kivitelezni, akkor segítség lehet, ha együtt leül a szülő és a gyerek, majd közösen dolgoznak ki egy ütemtervet a feladat teljesítésére, végiggondolják, hogyan fér ez össze más szünidei tervekkel. Ezzel a gyerekek sokat tanulnak az időmenedzsmentről, tanulási stratégiákról, és támogatva érzik magukat egy új feladat megoldása közben.
Eszközhasználat, digitális szokások
Amikor a gyerekek először kapnak okoseszközt, sok kérdés és bizonytalanság merülhet fel szülőként. A leghatékonyabb, és számukra is legkedvezőbb megoldás, ha ezt az akadályt is családként, együtt ugorjuk meg.
A gyerekekkel együtt lehet kidolgozni családi szabályokat az eszközhasználatról. Például, meghatározhatjuk azt az időszakot, amikor mindenki elteszi a telefonját, és együtt vagyunk. Ha ezeket az alapelveket együtt találjuk ki, akkor a gyerekek is szívesebben betartják, hiszen ők is alakítói voltak.
Szülőként is fontos jó példát mutatni az eszközhasználatról, akár mielőtt a gyerekednek saját mobilja lesz. Illetve, a felmerülő aggodalmakról őszintén kommunikálni, hogy együtt beszéljük meg azokat, szükség esetén formálva a közös szabályokat.
Szabadidő, különóra
Egy új különóra kiválasztása izgalmas folyamat - egy lehetőség, hogy a gyerekek iskola/óvoda mellett kipróbáljanak valami újat, vagy tovább fejlesszék érdeklődési körüket. Azonban nagyobb elköteleződést is jelent, ami sok energiát, és szabadidőt kíván. Ezért fontos, hogy közösen válasszon a szülő és a gyerek..
Először meg lehet kérdezni, hogy lenne-e kedve különórára járni. Jó, ha többször beszélgetünk róla, hogy milyen tevékenységek érdeklik, mi az, amit szívesen csinálna a szabadidejében. Arról is szót lehet ejteni, hogy mivel járna ez az elköteleződés, melyik délután ér rá, hol van az adott hely, ahová járna. Így a beiratkozás előtt is el tudja képzelni, hogy milyen lenne, tényleg ezt szeretné-e.
Az is fontos, hogy ha egy gyerek már egy ideje jár valamilyen foglalkozásra, akkor időnként érdeklődjünk, hogy érzi magát, még mindig szereti-e az adott különórát. Adjunk teret a nemet mondásnak - felnőttként is, ha kipróbálunk valami újat, megeshet, hogy nem olyan, ahogyan elképzeltük, vagy az is előfordulhat, hogy az adott közösségben nem érezzük jól magunkat. Ilyenkor fontos, hogy biztosítsuk a gyereket a támogatásunkról, és érezze, szabad nemet mondania, és nem kell egy olyan környezetben maradnia ahol nem érzi jól magát. Akár akkor is, ha már évek óta jár valahova, lehet hogy új érdeklődése van amivel szívesebben töltené az idejét, vagy csak már elfáradt, és nem szeretné folytatni. Meglepő lehet a helyzet, ha egy korábban kedvelt tevékenységet szeretne abbahagyni, ilyenkor kiemelten fontos, hogy biztonságos teret nyújtsunk a beszélgetésre, ezeknek az érzéseknek a megélésére.
Azzal, hogy odafigyelünk a gyerek véleményére, megtapasztalja, hogy bízunk benne, és hogy rendelkezhet a saját szabadideje felett.
Hagyományok, ünneplés
Minden család számára fontosak a saját hagyományai, szokásai. Ezek gyakran hosszú évek során alakulnak ki, van amelyikre nem is emlékszünk, hogy kezdődtek. Ezek a visszatérő szokások nagyon fontosak a gyerekek életében is. Biztonságérzetet, otthonosságot, kiszámíthatóságot adnak. De ezeket is jó ha időről-időre alakítjuk a változó családi életnek megfelelően. Egyes szokásokat újjáértékelünk az évek múlásával, újakat emelünk be, míg a kedvenceket tovább őrizzük.
A nagyobb gyerekektől olyanokat is megkérdezhetünk, hogy ők hogyan díszítenék fel a karácsonyfát, milyen sütit készítsünk stb. Nagyon jó érzés lehet, ha nekik is van olyan élményük, hogy alakíthatták a családi hagyományokat, nem csak résztvevői hanem aktív formálói ezeknek. Továbbá, így biztosan olyan szokások alakulnak ki, amelyekben ők is szívesen részt vesznek, fontosak, komfortosak számukra.
Minden család, és minden gyerek kicsit más. Nem a tökéletességre kell törekedni, hanem, hogy megtaláljuk azt a működést, ami számunkra a legjobb.
A gyerekek bevonása a döntési helyzetekbe folyamatosan jelen lehet az életünkben - változásokhoz, életkori sajátosságokhoz alkalmazkodva. Akár olyan egyszerű kérdésekkel, hogy “Mit együnk a héten?” vagy “Hol ünnepelnéd a szülinapodat?”, egészen nagyobb döntésekig, mint az iskolaválasztás, vagy egy orvosi vizsgálat előtti beszélgetés.
Ha tetszett ez a cikkünk, kérlek olvasd el ezeket is:
A Gyermekjogi Központhoz az elmúlt években több mint 1500 esetben fordultak tanácsért gyermekjogi ügyben. A Központban jogászok, ügyvédek, pszichológusok, mediátorok, coachok, mind együtt, csapatban dolgoznak a gyerekek érdekeinek érvényesüléséért.
