Biztonságban a neten
A digitális világban igazán könnyű elmerülni az online tartalmak végeláthatatlan tengerében. Órákig görgetünk, kattintunk, olvasunk, videókat nézünk – gyakran anélkül, hogy észre vennénk, a negatív hírek spiráljába kerültünk. Ezt a szokást nevezzük doomscrollingnak, amely komolyan megterheli a mentális és fizikai egészségünket.
A doomscrolling jelenség a koronavírus-világjárvány idején került igazán előtérbe, amikor az egészen új élethelyzet arra késztette emberek millióit, hogy folyamatosan nyomon kövessék a nyugtalanító híreket: azt, milyen új korlátozásokat vezetnek be vagy egyes országokban hány halálos áldozatot szedett éppen a vírus. Azóta évek teltek el, de a közösségimédia-oldalakon, illetve a hírportálokon napról-napra értesülünk arról, milyen társadalmi, politikai, gazdasági és ökológiai válságok sújtják az emberiséget. Háború, tragédia, dráma, botrány – csak néhány kifejezés, amellyel rendszeresen találkozhatunk, hiszen ezek általában több kattintást hoznak, mint a pozitív hírek. Miért veszélyes ez? A Harvard kutatói is alátámasztották, hogy az ilyen tartalmak szüntelen fogyasztása komoly veszélyt jelent testi és lelki egészségünkre (például szorongást, alvás- és figyelemzavart okozhat).
Fontos hangsúlyozni, hogy a doomscrolling nem generációs jelenség, minden korosztályt érint – ezért akár családtagjainkkal, barátainkkal is érdemes beszélni arról, hogyan álljunk le a baljós hírek böngészésével. Mi is összegyűjtöttünk néhány tippet, amelyek erről a nyomasztó szokásról. Illetve, amelyeket megoszthatsz gyerekeiddel, szüleiddel és barátaiddal.
Semmi probléma, ha szeretnél naprakész lenni azzal kapcsolatban mi történik a nagyvilágban és az országban, ennek érdekében pedig elolvasol néhány hírt. Azonban érdemes korlátozni, hol, mikor és mennyi ideig böngészed a cikkeket.
Ha tudatosan figyelsz arra, mikor kezdenek felülkerekedni rajtad negatív érzések (szorongás, félelem, stressz), akkor könnyebb megálljt parancsolnod magadnak. Vedd észre, hogy a tested hogyan reagál egy cikkre, bejegyzésre, posztra, képre vagy videóra. Például a merev nyak, a képernyőre meredő szem vagy a sok görgetéstől sajogni kezdő ujj mind annak a jele, hogy ideje letenni a telefont. De a heves szívdobogás, a felgyorsult lélegzetvétel, a hirtelen elöntő bánat vagy félelem is árulkodó jel. Aktívan figyelj ezekre, és ha valamelyiked észleled akkor hallgass a testedre, amely épp azt próbálja jelezni feléd, hogy ennyi borzalom egyelőre elég volt.
A doomscrolling gyakori mellékhatása, hogy a negatív hírek olvasása után az ember a legrosszabb forgatókönyveket képzeli el és ezek lehetőségét mérlegeli. Ha ezen kapod magad, érdemes emlékezned arra, hogy nem a legszörnyűbb, sokkal inkább a legreálisabb szcenáriókon kellene gondolkodnod.
Amennyiben nem tudsz teljesen ellenállni a hírnek, az audiovizuális tartalmak görgetésének, akkor legalább próbálj meg visszavenni a tempóból. Az agyunk egyre inkább a gyors tartalomfogyasztáshoz szokik hozzá, de legalább akkor érdemes egy kicsit lassítani, amikor híreket olvasol/nézel. A lassú, értelmező olvasás segít értelmezni a cikket, valamint sokkal könnyebb racionálisan gondolkodni, ha nem eszeveszett sebességben terheled az agyad újabb és újabb információkkal.
Nem tudod irányítani, mi fog történni a jövőben – legalábbis globális szinten biztosan nem –, de bizonyos mértékig kontrollálhatod azt, ami most történik és azt, hogyan reagálsz bizonyos helyzetekre. Ha valamilyen fejlemény, hír nagyon elszomorít, tegyél ellene mikroszinten: hívd át egy barátod és beszélgessetek egy jót, sétálj egyet, írj alá egy petíciót, támogass egy nemes ügyet vagy jelentkezz önkéntesnek. Koncentrálj az „itt és most”-ra és tegyél valami olyat, amelyről azt mondhatod, „a magam módján én mindent megtettem”.
A doomscrolling egyik legjobb ellenszere, ha saját magad nyomasztása helyett (vagy után) kedves, megható, vicces, szórakoztató vagy reményteljes tartalmakat fogyasztasz. Természetesen ezekkel sem szabad túlzásba esni, de néha erre is szüksége van az embernek. Annak érdekében, hogy ne órákon keresztül nézd/olvasd/hallgasd ezeket, itt is érdemes egy időkorlátot megszabnod magadnak. Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy az algoritmus gyorsan alkalmazkodik az általad fogyasztott tartalmakhoz – vagyis, amennyiben sok negatív hírről beszámoló videót fogyasztasz, annál nagyobb eséllyel fog még több hasonlót ajánlani. Ezt kell tudatosan megszakítani!
A testmozgás segít elszakadni a képernyőtől és segít megnyugtatni az elmét. Teljesen mindegy, hogy egy sétára indulsz, egy jógagyakorlatot végzel el, az edzőteremben vagy a futópályán izzasztod meg magad, mindegyik opció segít megnövelni a szerotonin szinted.
24 cikk
designkultúra-kutató

Hivatalosan designkultúra-kutatóként diplomáztam, jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem designelmélet mesterképzésén folytatom tanulmányaimat. Mivel ez a szak széleskörű látásmódot igényel, az érdeklődésem is eléggé szerteágazó: a képzőművészet és design mellett a szociológia, a kulturális antropológia, a gender és fashion studies kérdései foglalkoztatnak leginkább. Szívesen vizsgálom a mindennapi életünket befolyásoló radikális(abb) tendenciákat, a különböző társadalmi csoportokat diszkriminatív módon érintő problémákat és szívesen csatlakozom olyan kritikai diskurzusokhoz, amelyek ezekre a témákra hívják fel a figyelmet. A formalitások után egy teljesen random infó rólam: van egy kedves hörcsögöm, akinek Lujza Alfonza a neve.
Hasznos volt?