Stresszmentes felvételi időszak? – Nem lehetetlen!

1. Az első és legfontosabb, hogy nem szabad szem elől tévesztened: egy oldalon álltok. Ezt a partneri, baráti viszonyt nem könnyű megőrizni ebben az évben, de talán sohasem volt még ennyire fontos! Együtt kell iskolát keresni, együtt kell dönteni, valahogy közös nevezőre kell jutni minden tekintetben, és a 14 éves, éppen az én-keresés fázisában lévő gyermekünket úgy kell támogatni és kereteket adni neki, hogy közben érezheti a saját döntés jogát és felelősségét. Röviden: dolgozzatok össze, a sértődés, dühöngés, ajtócsapkodás sehova se vezet!
2. Próbáljatok meg pozitívan gondolkodni és mindannyian hinni abban, hogy a folyamat végére a gyermek a neki legmegfelelőbb iskolába kerül be. A rendszer szidása, a negatív kimenetel lefestése vagy az attól való félelem egyáltalán nem segíti a gyermeket a sikeres felvételi folyamatban. Pozitív gondolkodás lehet az is, ha nem úgy gondolunk erre az egész évre, mit valami egységes szörnyűségre, hanem mindig a következő lépcsőfokra koncentrálunk és azt másszuk meg. Kis lépésekben talán nem olyan kétségbeejtő az egész. Pozitív gondolkozás az is, ha nem tekintünk úgy erre az iskolaválasztásra, mint a gyermek életét meghatározó és eldöntő pillanatra. Egyáltalán nem igaz, hogy később nem lehet változtatni az iskolán vagy a szakmán vagy a jövőképen, és hogyha 14 évesen nem kerül be valahova, akkor ez megpecsételi a sorsát örökre: erre sem gondolunk nem szabad, sem ezzel nyomasztani a gyermeket. Néha mondogassuk magunknak: azok a szakmák, amelyekben a gyermekeink dolgozni fognak, még meg se születtek. Tehát most biztosan nem tudunk rosszul választani.
3. A gyakorlás teszi a mestert ebben az időszakban hatványozottan érvényes, sőt! A legtöbb iskolába az írásbeli felvételi pontszám jelentős mértékben eldönti a bekerülési arányt, ezért találjunk valamit, amivel motiváljuk gyermekünket, hogy minél több felvételi tesztet oldjam meg. Az előző évek felvételi tesztjei megoldásában szerzett rutin percekben mérhető segítséget nyújthat a felvételin, ami a legnagyobb kihívás a teszten. Találkoztam már olyan diákkal, aki kettes matematika jegy mellett is 48 pontos matek tesztet tudott írni az 50-ből, egész egyszerűen csak a feladat megoldási rutinjának köszönhetően.
4. A legtöbb szóbeli felvételin általános kérdésekre is választ kell adni. Sokszor kíváncsiak a gyermek jövőbeli terveire vagy szabadidejére. Ezek fontos információkkal szolgálnak a felvételiztető tanároknak. A 14 évesek sokat tudnak csacsogni, de az összefüggő, értelmes beszédet érdemes gyakorolni. Különösen azért, mert ahhoz, hogy felvételt nyerjen gyermekünk, leginkább arra van szükség, hogy pozitív értelemben maradandó nyomot hagyjon a felvételiztető bizottság emlékezetében. Ezért ez az időszak kiválóan alkalmas arra, hogy sokat beszélgessünk gyermekünkkel, érdekes történeteket húzzuk elő a tarsolyból és dolgozzunk ki prezentálható módon, egyáltalán hivatalból együtt legyünk a kamasszal, ami azért lássuk be, 14 évesen nem mindig komfortos. De ha ezek a beszélgetések jó időpontban és jóízűen sikerülnek, akkor maradandó emlék maradhat gyermeknek és szülőnek egyaránt.
    
5. A stressz oldása ebben az időszakban különösen fontos. A különböző légző- és progresszív relaxációs gyakorlatok sokat segítenek a hétköznapokban, de akár közvetlenül a teszt megírása előtt is. Ezek közül talán az egyik legegyszerűbb, ha négy ütemen át beszívjuk a levegőt orron át, négy ütemen át benntartjuk, és négy ütemen át kifújjuk szájon át. Legalább ötször kell ismételni. De esti rutinná válhat a relaxációs zenére való beszélgetés, lazítás vagy elalvás is. Vezessünk be valamit és higgyünk benne: ezek valóban csökkentik a stresszhormon szintet. A Lélekkel az Egészségért Alapítvány Sulinyugi önkéntesei egyébként térítésmentesen hívhatók az iskolákba, akik egész osztálynak tartanak stresszkezelő órát. De sok stresszoldó gyakorlat található az interneten is.

A lényeg azonban az, hogy ne vesszünk el a részletekben. Ne felejtsük el, hogy egy oldalon állunk. Hogy ugyanazt szeretnénk: egy jó iskolát, jó közösséget, eredményes tanulási környezetet gyermekünknek. És ez az, amit ő is szeretne, legfeljebb kicsit más fókusszal: talán a közösség ebben a korban nagyobb hangsúlyt kap. De ez természetes, ettől még a célok azonosak.