Társkeresés gyerekkel: avagy szerelmet keresek, nem pótszülőt

Az apák fejest ugranak a randizásba, az anyák kapcsolatra törekszenek

Egy 2022-es kutatás is bizakodásra ad okot, kiderült ugyanis, hogy egyre többen nyitottak a kisgyerekes szülők irányába. Ezt itthon az Elittárs is felmérte és arra jutott, hogy a tagok nagy többsége pozitívan vélekedik arról, ha leendő társuknak van már gyermeke egy korábbi párkapcsolatból. Ennek az egyik oka, hogy az egyedülálló szülők gyakran határozottabbak, nyíltabbak és egyértelműbben fogalmaznak a jövőbeli terveikkel és a párkapcsolattal való elvárásaikkal kapcsolatban. Egy amerikai kutatás arra is választ ad, hogy vajon az anyák vagy az apák vetik bele hamarabb magukat a randizásba. Eszerint a férfiak többet ismerkednek, azonban az elvált anyukák több romantikus kapcsolatot alakítanak ki az első két évben.

Tedd zsebre a bűntudatot, és vágj bele

A szakértők szerint szinte elkerülhetetlen, hogy ne fussunk bele a mom-shamingbe, avagy az anyák megszégyenítésébe, ha gyerekkel kezdünk el társat keresni. Amikor úgy döntesz, hogy randizni kezdesz, nem mindenki fog örülni az ötletnek. Emellett pedig a saját szülői bűntudatunkkal is meg kell birkózni. Nehéz érzéseket válthat ki ez a fajta „önzőség”, és folyton feltesszük a kérdést, hogy megéri-e elvenni a gyerekemtől az időt arra, hogy társ után kutassak? Nehéz megtalálni a szülőség és szerelemre vágyó nő szerepei között az egyensúlyt. Ez az akadály hangsúlyos a nők esetében, akik több felügyeleti joggal és felelősséggel rendelkeznek.
Nagy segítség lehet, ha még mielőtt belevágunk ebbe, elkezdjük megerősíteni a tönkrement kapcsolat alatt/után megzilálódott önbizalmunkat. Ezzel rengeteg felesleges körtől megkímélhetjük magunkat. Egy újabb előny, hogy a rózsaszín ködre is fék kerül, hiszen nem tölthetjük minden időnket az új partnerrel. Ennek következtében sokkal stabilabb és tudatosabb kapcsolódásban lehet részünk.

Randi lemondva. Ok: gyerekbetegség

A szülőségben sok váratlan helyzettel találhatjuk szembe magunkat. Lehet, hogy azért kell lemondanod egy randevút, mert megbetegedett a gyerek vagy nem találtál bébiszittert estére. Ilyenkor is legjobb az őszinte, nyílt kommunikáció. Ha ezt kommunikáljuk a másik felé, akkor nem fogja azt érezni, hogy félvállról vesszük a találkozót. Ráadásul ezzel felmérhetjük a másik empátiakészségét és rugalmasságát is. És itt rögtön felmerül a kérdés, hogy egyáltalán mikor mondjuk el, hogy nem üres lakásba indulunk haza. Az arany középutat érdemes követni. Ne titkoljuk a gyerekeinket, de közben ne is engedjük azt, hogy folyamatos beszédtémává váljanak. Hiszen itt a másik személy minket akar megismerni, a személyiségünket és az anyaságon kívül eső szerepeinket. Egy hasznos alapszabály, hogy csak akkor mutassuk be a gyerekeknek az illetőt, ha már elég biztos alapokon áll a kapcsolat, ezzel megelőzhetjük, hogy olyasvalakihez kezdjenek el kötődni a gyerekek, aki később kikerül a képből.

Varázsütésre megduplázódott gyerekek száma

Ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy olyan személlyel sodor össze minket a sors, aki hozzánk hasonlóan saját gyerekkel érkezik a kapcsolatba. Ebben az esetben hirtelen négyzetre emelkedik a gyerekek száma és nehezünkre eshet összeilleszteni a mozaik darabkáit. Két dologra érdemes ilyenkor figyelni. Az egyik, hogy ne pótszülőt keressünk a gyerekeinknek, hanem társat magunknak. A gyerekek, ahogy megérzik, hogy valaki be akar furakodni abba az egységbe, amit anya és apa alkot (még akkor is, ha elváltak) elutasítók lesznek, így azonnal ellenállásba fogunk ütközni. A másik, hogy kapcsolatot kikényszeríteni nem lehet és nem is szabad. Se a társunk és a gyerekünk között, sem egymás gyerekei között. A türelem itt is rózsát terem. Na meg persze szerelmet.