Biztonságban a neten
Tör, zúz, mert elvetted a telefonját?
3 tipp a megelőzéshez és másik 3, ami segít megküzdeni a kütyümegvonást követő agresszióval.
Azt hiszem, a villamos a pszichológusok kedvenc megfigyelőterepe, hiszen minden fontos probléma lejátszódik ott, élesben a szemünk előtt. Így történt az az eset is, amikor egy nagymama, egy anyuka és egy 10 év körüli kisfiú vitájába nyertem bepillantást. "Tedd le a telefont, hát nem hallod, hogy a mama kérdez?" − szólt az anyuka. A fiú mit sem reagálva folytatta a játékot. Nem mondom még egyszer. Jött a megszokott reakció. Majd a még általánosabb, amikoris az anya kikapta a gyerek kezéből a kütyüt. Innen már ismerős a forgatókönyv: egy magából kikelt, a fiatal generációt ócsároló nagymama, egy dühös anya és egy üvöltő gyerek van terítéken néhány kíváncsiskodó utas számára. Ez persze nem egyedi eset, a képernyőidőt követő agresszióval a legtöbb szülő előbb vagy utóbb szembesül.
Ünnepek telefonhoz láncolva
Főként a szünetekben csúcsosodik ki ez a probléma, hiszen ilyenkor a gyerekek is „leengednek” és lazulnak a szülői szabályok. Míg régen a fogócska volt a szünet sztárja, addig ma a virtuális valóságé a főszerep. Ezzel a kutatók is egyetértenek, hiszen egy friss tanulmány szerint a gyerekek a tanítási szünetekben kevésbé aktívak, hosszabb ideig nézik a képernyőket, és hajlamosak rosszabbul táplálkozni, mint a tanítási idő alatt. A bejgli és a képernyő lenne tehát a ludas a dacos gyerekek ügyében?
Képernyő utáni összeomlás
Minél több időt töltenek a gyerekek a képernyő előtt, annál nehezebb elszakítani őket az eszközöktől. Szinte hallom most a szülői beleegyező sóhajokat. A szakértők szerint 6 dolog triggereli a gyerekek frusztrációs szintjét, amikor túl sok időt töltenek az okoskütyük előtt. Intenzív érzékszervi ingerlés, éles kékfény, multitasking, interaktivitás, elektromágneses sugárzás és függőségre ható tényezők. Ezek együtt eredményezik az extrém érzelemhullámokat és az úgynevezett képernyő utáni összeomlást, ami hisztiben és dühkitörésekben jelentkezik.
