Kommentválasz - Hagyjuk a biológiatanárokra és az internetre a felvilágosítást?

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a cikkek kapcsán párbeszéd alakuljon ki az olvasók és a szerzők között. Ennek érdekében bevezettünk egy új sorozatot, amelyben közvetlenül reagálunk az olvasói kommentekre és felvetésekre. Érkezett egy komment az „Egy tini elmondja, miért is olyan fontos a korrekt szexedukáció” című cikkünkre: „Biológia órán tananyag az emberi test felépítése és működése. A szaporodás is benne van. Annak elégnek kellene lennie. Ha valamelyik gyerek többre kíváncsi, ki tudja guglizni.”

Ha azt gondoljuk, hogy az iskola vagy az internet képes szexuálisan felelős felnőtteket nevelni, akkor nagyot tévedünk. Bár az oktatási rendszer megadja a biológiai alapokat, és az internet számtalan információval szolgál, ezek önmagukban nem tudják helyettesíteni a szülői iránymutatást. Már most láthatjuk, milyen következményei vannak annak, amikor a gyerekek szexuális nevelését az államra, a kortársakra vagy különféle külső forrásokra bízzuk. Mit tanulnak a fiatalok? Azt, hogy a gólyatáborokban inkább felelőtlenül létesítsenek kapcsolatot, ahelyett, hogy védekeznének? Hogy az esemény utáni tablettához csak engedéllyel lehet hozzájutni és egy-egy nőgyógyászati vizsgálat a testük és lelkük megalázásáról szól? Rengeteg az információ, de a fiatalok egyre kevésbé jutnak hozzá megbízható, átfogó és felelősségteljes útmutatáshoz.

Az iskolai tananyag nem foglalkozik a kapcsolódó érzelmi és társadalmi kérdésekkel

A legtöbb lány 10 és 15 éves kora között kezd el menstruálni, de előfordul, hogy már ennél korábban megjelenik az első havi vérzés. Az iskolai szexuális felvilágosító órák általában 6-7. osztályban zajlanak, ám sokszor felszínesek, és nem foglalkoznak fontos kérdésekkel, mint például mi a teendő fájdalmas menstruáció esetén, hogyan változik a testünk, vagy mi a havi vérzés szerepe a női ciklusban. Ráadásul gyakran a fiúkat kiküldik ezekről az órákról, így ők teljesen kimaradnak a női test működésének megértéséből. Sok fiú csak akkor találkozik először betéttel, tamponnal vagy intim kehellyel, amikor már barátnője van, ez óriási tudáshiányról árulkodik.

És itt még csak az alapvető biológiai folyamatokról beszélünk… Hol van még a szexualitás, a kölcsönös öröm, a felelősségteljes védekezés, és a beleegyezés, amely minden kételyt kizár? A biológia és a felvilágosító órák – amelyek olyan ritkák, mint a fehér holló – valóban ismeretet nyújtanak a test felépítéséről és a szaporodás folyamatáról, de a szexuális nevelés ennél sokkal többről szól. Nem egyszeri „gyere, üljünk le és beszéljünk a szexről”, hanem folyamatos párbeszéd szülő és gyermek között, ami túlmutat a fizikai síkon: érinti az érzelmi dimenziókat, a határhúzást, a párkapcsolati kommunikációt, a testi-lelki érettséget és a szexuális beleegyezés kérdéskörét is.

Az internet nem csillapítja a kételyeket és a zavarodottságot

A Google találatok nem éppen a tinédzserekre lettek szabva. Az online tér tele van félrevezető, helytelen, sőt káros tartalmakkal, amelyek torzíthatják a fiatalok szexualitással kapcsolatos elvárásait és önképét. Továbbá, a keresések nem válaszolják meg a legégetőbb kérdéseket, mint például: „Hogyan mondjak nemet anélkül, hogy megbántanám a másikat?” vagy „Mit tegyek, ha bizonytalan vagyok a saját érzéseimmel kapcsolatban?”. Az ilyen érzelmi és gyakorlati dilemmákra az internet nem tud személyre szabott, támogató választ adni. Ezt a fajta útmutatást a közvetlen beszélgetések, a támogató felnőttek és a szexuális nevelés tudná biztosítani.

Hol a barátok szerepe ebben?

Egy másik komment jogosan veti fel a kérdést: „Ráadásul neked apád mutatta, hogy helyezz fel óvszert? Hol a csikló? Mi történik menzeszkor? Hogy ne vedd sértésnek, ha valaki nemet mond? Hogy a talán az nem igen? A legtöbben ezeket a haveroktól tudják meg. Nem a szülőktől."

Kamaszkorban a barátok egyre fontosabbá válnak, és velük könnyebb is nyíltan beszélni a szexualitásról és a szerelemről. Azonban a barátok is sokszor téves vagy hiányos információkat adnak tovább. Itt jönnek képbe a szülők. Fontos lenne, hogy a szülők ne csupán hagyják, hogy a gyerekeik máshonnan szerezzenek tudomást a szexualitásról, hanem aktívan közreműködjenek. Kérdezzenek, érdeklődjenek, és segítsenek tisztázni a félreértéseket. Ha a felnőttek támogató, nyitott közeget teremtenek, a gyerekek könnyebben fordulnak majd hozzájuk kérdéseikkel. Lehet nem te fogod elmondani a gyerekednek, hogy mi az az orális szex, de talán téged fog megkérni, hogy vegyél neki óvszert. És ez már egy hatalmas eredmény szülőként.

Nemcsak a gyerekek, a szülők felvilágosítása is kulcsfontosságú

Fontos megjegyezni, hogy nem minden szülő van felkészülve arra, hogy felelősségteljes szexuális nevelést nyújtson a gyermekeinek. Azok a szülők, akik kevés ismerettel rendelkeznek a témában, és esetleg maguk is hibás, elavult vagy téves információkat kaptak gyerekkorukban, sajnos ugyanazokat a badarságokat adhatják tovább. Különösen azoknál a családoknál, ahol a tudatlanság vagy a primitív hozzáállás uralkodik, ész nélkül születnek a gyerekek anélkül, hogy a felelős szexualitás vagy a szülőség kérdése valaha is terítékre került volna. Nemcsak a gyerekek, de a szülők megfelelő felvilágosítása is kulcsfontosságú ahhoz, hogy a következő generáció már egészségesebb, tudatosabb szemléletet örökölhessen.

Az információkat bárki megtalálhatja online – de a bölcsességet, az önbizalmat és a határok tiszteletét nem lehet csak úgy „megguglizni”. A jövő generációjának az kell, hogy valódi, őszinte és folyamatos párbeszéd révén fejlődjön. Olyan felnőttektől tanuljanak, akik nem félnek kimondani az igazságot, nem rettennek vissza a vértől, az óvszertől vagy az intim kérdésektől és nemcsak tanítanak, hanem példát is mutatnak.

Korosztálytól függően remek könyvek sorakoznak már a boltok polcain, amelyeken keresztül könnyebb beszélgetést indítani. De ha szívesebben filmeztek, akkor ajánljuk a következő tartalmakat:

Szexoktatás 

Sexify

 A gyönyör alapelvei