DE mielőtt belevágnál a cikkbe, egy megjegyzés: furcsa lesz, amit olvasni fogsz! Miért? Mert kicsit csavartunk a dolgon, és a cikk címével ellentétes álláspontot írtunk meg itt. Igen, pont az ellenkezőjét annak, amit a cím sugall. Tudjuk, hogy ez szokatlan, és tiszteljük a véleményed, de jó okunk van rá, hogy ezt csináltuk. Hiszünk ugyanis abban, hogy néha érdemes kilépni a buborékunkból. És azt is tudjuk, hogy a közösségi médiás algoritmusok korában ezt nehéz megtenni. Itt egy lehetőség!
Ha mégis maradnál annál a témánál, amit lekattintottál, akkor EZEN a linken megtalálod!
A családdá válás kapcsán az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a helyszíne a gyerekekkel közös életnek. Persze vannak, akik maradnak ott, ahova a munkájuk, a felmenőik kötik, de vannak olyanok is, akik megtapasztalták ezt vagy azt az életformát, majd kialakul egy fix elképzelésük arról, hol jó a gyerekeknek.
Így vagyok ezzel én is. Zalaegerszegen nőttem fel, az általános iskola a házunkkal szemben, a gimnázium pedig az út végében volt. Ha tovább sétáltam, el az iskola mellett, akkor még 10 perc, és az erdő közepén találtam magam. Óriási bükkök és tölgyek között. Ezt az idillt tovább fokozta, hogy a nagyszüleim – akiknél nyaranta rengeteg időt töltöttem – Zalalövőn éltek, szintén az erdő szélén. A játszóterem a Zala folyó volt, gyalog jártunk a hegyre – kicsi dombos vidék, rajta egy présház és némi szőlő –, heti egyszer bevásároltunk a boltban, kenyeret a szomszéd péknél szereztünk, sonkát pedig a ház végében álló füstölő helyiségből. A legjobb barátaim, a kutyák, macskák, szöcskék és az utcában élő két fiú volt. Ezek után, pláne most, hogy a munkám Budapesthez köt, és ismerem a nagyváros minden hátrányát, el nem tudom képzelni, hogy itt neveljek gyereket.
Miért is? 2024 márciusában egy német egyesület a Levegő Munkacsoporttal karöltve méréseket végzett Budapest legforgalmasabb részein – ahogy azt egyébként az Európai Bizottság megállapítása szerint is kellene. A két szervezet „nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációját és ultrafinom részecskék számát mérte. (…) A nitrogén-dioxid légzőszervi megbetegedéseket, a tüdő krónikus gyulladását és a szem kötőhártyájának gyulladását okozhatja. Az ultrafinom részecskék bekerülnek a véráramba és azon keresztül a szervezet minden részébe eljutnak. Ez elsősorban szív- és keringési betegségeket okoz.” A városi levegő nem jó. Csak, hogy el is tudjuk képzelni, mennyire: néhány évvel ezelőtt arról számoltak be a kutatások, hogy egy üresjáratban lévő autó percenként akár 150 léggömböt is megtölthet káros gázokkal. A vidéki levegő viszont orvosság. Vagy legalábbis sokkal jobb, mint a nagyvárosi szmog. Nem hiába küldték a gyerekeket a városból vidékre gyógyulni, ahogy azt nagy íróink is megírták.
„Neveljünk olyan gyerekeket, akik több növényt és állatot tudnak megnevezni, mint influencert.” Manapság népszerű ez a mondat a közösségi médiában, nem véletlenül. Sok városi gyereknek lövése sincs arról, hogy az étel, ami az uzsonnásdobozba kerül, honnan is származik. Ez több problémát hordoz magában, mint elsőre gondolnánk. Egyrészt a táplálkozásra is rányomja a bélyegét ez a mentalitás, másrészt azok a gyerekek, akik nem ismerik az ételeik eredetét, a világot, ami a városon kívül van, egyszerűen boldogtalanabbak. „A nehéz időkben az emberek vigaszt találnak a természetben. Ráadásul nincsen olyan gyerek, akit ne töltene el csodálattal, ha kivisszük a vadonba” - Sir David Attenborough, a világ talán legismertebb természettudósa az Un Environment Stories from Europe site-nak adott interjúban mesélt arról, milyen fontos lenne mindannyiunknak mélyebben kapcsolódni az élővilággal.
A vidék – most jön az, hogy még egy kicsit tovább romantizálom – teret ad a kreativitásnak azzal, hogy a kisebb zajban jobban meghalljuk magunkat. És ezt nem én mondom, hanem Hornyák-Bertalan Fanni a Hello Szülő kreátora, aki két gyerekével és a férjével egy mangalicafarmon él. „A gyerekeim a többi gyerekhez képest, akiket ismerünk és mondjuk városokban élnek, sokkal kiegyensúlyozottabbak. Már az óvodában is azt látom, pedig a közeli kisvárosba járatjuk őket, hogy a mieink jobban tudnak koncentrálni, nem szoronganak annyit és könnyebben feltalálják magukat.”
Még millió érvet tudnék felsorolni a vidék mellett, és lehet, hogy elfogult vagyok, de ez így jó, hogy mind másképp látjuk, és ki-ki ott találja meg a helyét, ami az ő életritmusához, elveihez a legjobban passzol.
A szavazás betöltése…
Ha elolvasnád a cikk párját arról, hogy miért jó városban gyereket nevelni, akkor kattints IDE!
43 cikk
dínó, Harry Potter és AI-fan

Bár még nem anyuka, a gyerekek ösztönösen keresik a társaságát. Legutóbb egy kislány életre szóló barátnőjévé fogadta, és 5 perc ismeretség után elhívta, nézzék meg közösen a „tengert”. Újságíróként és a Magenta Podcast társműsorvezetőjeként is keresi a nehéz témákat, amiket szívesen old fel viccel, adatokkal vagy személyes történetekkel. Saját neveltetéséből tudja: ahogy a gyerekeinkkel beszélünk, idővel a belső hangjukká válik. Ezért azt vallja, a megfelelő kommunikáció a gyerekekkel mindennél fontosabb.
Hasznos volt?