Boldog család
5 mindful természetélmény, amihez nem kell külön program
Ezek nem kerülnek semmibe – mégis mindent adnak, amire a gyerekeknek (és nekünk) igazán szükségük van.
A modern gyerekkor sokszor falak közé szorul: tantermek, képernyők, edzéstervek és strukturált foglalkozások között nőnek fel a gyerekek. Ezek mind kis dobozok, ahol a valóság lekicsinyített, kontrollált verziója jelenik meg. Pedig a világ nem képernyőméretű, és ezt a leginkább a természetben tudjuk megtapasztalni. Azonban mostanra annyira nehéz lelazulni, hogy a legtöbbször csak szervezett programok mentén tudjuk elképzelni, hogyan léphetnek ki a gyerekek a digitális buborékból. Nincs szükség túlárazott erdei kalandparkokra vagy turista látványosságokra, csak időre és térre ahhoz, hogy a gyerek kapcsolódhasson az érzékszerveihez, és ezáltal a természethez a maga valójában.
Koszos gyerek = boldog gyerekkor
Van egy különös kifejezés az angol nyelvben: muddy childhood, vagyis sárban töltött gyerekkor. Nem edukációs program, nem tanösvény, nem kiváltságos lehetőség – hanem a. Spontánul. Szabadon. Játékosan. A gyerekek kapcsolata a természettel nem lehet célorientált (ahogyan a felnőttekké sem). Nem az a lényeg, hogy megtanuljanak valamit róla, hanem az, hogy és Ez a mély intuitív tapasztalat az, ami maga a Ráadásul amikor a gyerek kapcsolódik a természethez, a szülő is meghívást kap egy lassabb, figyelmesebb és intimebb jelenlétre. Együtt lenni nemcsak fizikailag – hanem ritmusban, hangulatban, közös légzésben. Ebben a kapcsolódásban sokszor, mi zajlik a , akár anélkül, hogy beszélgetnünk kellene. Elég, ha együtt nézzük a fű alatt kúszó bogarakat, a sárban hagyott csizmanyomot vagy a diófa tövében megtalált madártollat.
