"A telefonról nem lehet leszokni" – A tinik elmondták, mit gondolnak valójában
cikk
Biztonságban a neten
"A telefonról nem lehet leszokni" – A tinik elmondták, mit gondolnak valójában
Hanna, Noncsi és Szendi a zalaegerszegi Liszt Ferenc Általános Iskola tanulói, akikkel a telefonálási szokásaikról beszélgettem. Kíváncsi voltam rá, milyen helyet foglal el az életükben a mobiltelefon, miért nem tudják letenni – és hogy zavarja-e őket, amikor a felnőttek ezt folyamatosan felróják nekik.
"Reggel az első dolog? Nyilván a telefon"
"Már az ébresztő előtt felkelek, csak hogy legyen időm görgetni" – vallotta be egyikük. A lányok szerint a telefon reggeli használata a rutinuk része. Nem csupán az időjárást vagy a napi teendőket ellenőrzik, hanem elsőként a közösségi médiát nyitják meg. Hanna például a TikTokot és az Instagramot emelte ki: "Kicsit olyan, mintha csak így tudna igazán elindulni a nap. Néha csak pár percre nézek rá, máskor észre sem veszem, és már fél óra eltelt." Ez a szokás azonban sokkal több, mint egyszerűen a kíváncsiság kielégítése – a fiatalok így kapcsolódnak a világhoz, a barátaikhoz, és tartják a lépést a legújabb trendekkel. Más ez vajon, mint amikor mi felnőttek a tv-t vagy a rádiót kapcsoljuk be egy reggeli műsorért készülődés közben?
Egy nap telefon nélkül? Kibírnád?
A lányok szerint lehetne nélküle is élni, de nem egyszerű. Noncsi például úgy fogalmazott: "Volt már olyan napom, amikor nem tudtam használni a telefonom. Először hiányzott, aztán rájöttem, hogy sokkal több mindenre jut időm." Ennek ellenére a telefonhoz való visszatérés szinte automatikus – ha van lehetőség, újra előkerül. Szendi szerint a közösségi média sokszor csapda: "Csak megnézek valamit gyorsan - gondolom, és észre sem veszem, hogy utána órák telnek el." Hannának is feltűnt, ha kevesebbet használja a telefonját, sokkal több ideje marad az olvasásra, amit amúgy nagyon szeret.
A lányok jól látják és felismerik ezt, ami az első lépés lehet a cselekvés felé. Az EduTech Hungary weboldalán arra figyelmeztet, hogy a Z generáció tagjai hétköznap 7-8, hétvégén akár 10-12 órát is az online térben töltenek. A 2024 év utolsó negyedévében megrendezett Digitális Gyermek Jólléti Konferencián és Kiállításon téma volt az is, hogy nem az online térben töltött idő jelenti a legnagyobb problémát, hanem azok a tevékenységek, amelyektől elvonja az időt.
Amikor a felnőttek rád szólnak: "Tedd le a telefont!"
A lányok gyakran igazságtalannak érzik, ha a felnőttek megjegyzéseket tesznek a telefonhasználatukra.
"Ha már minden teendőmet elvégeztem, megcsináltam a leckét és segítettem a házimunkában, rendbe tettem a szobámat is, miért ne telefonozhatnék?"
– mondja Szendi. Hanna szerint a szülők gyakran úgy kezelik a telefonhasználatot, mintha az teljesen haszontalan lenne: "Pedig sokszor tanuláshoz is használjuk, vagy valami fontos infót keresünk rajta." A digitális oktatás megjelenésével az órarenden felül az adott tantárgyakhoz kapcsolódó jegyzeteket, prezentációkat is sokszor a digitális térben osztják meg a tanárok, és a mobiltelefon az az eszköz, amin a feladat megoldásához anyagokat, forrásokat kutatnak. Ezt erősítik meg a lányok is, mert amikor arról érdeklődtem, melyek a top, legtöbbet használt alkalmazások a telefonjaikon, akkor egyből visszakérdeztek, hogy azokra kérdezek rá, amit muszáj használniuk vagy azokra, amiket a saját szórakoztatásukra nyitnak meg? Ha az elsőre gondolok, akkor természetesen a Kréta, a Google alkalmazások, pl. a tantermek és dokumentumok kerülnek a lista élére. Szülőként persze csak azt látjuk, hogy a telefon van a kezükben, ergo tuti nem tanulnak. Hogy ez valóban így van-e persze csak később derül ki.
Mi a szabad választás?
Felnőttként persze érthető az aggodalom. Kutatások szerint a túlzott képernyőidő összefügghet a csökkent koncentrációval és a szorongással. Ugyanakkor ne feledjük el, hogy a gyerekek számára a telefon nem csupán időpazarlás – kapcsolattartási eszköz és információforrás is egyben. Sőt, a lányok megemlítették azt is, hogy őket segíti a digitalizáció az egészségesebb étkezésben, vagy éppen a sportban. Gyakran néznek DIY videókat, újrahasznosítási ötleteket, amelyekből megtanulhatják, hogyan készíthetnek ajándékokat, így új hobbit is találhatnak maguknak. A podcastokban és a különböző tematikájú YouTube videókban is lehetőséget látnak, amivel új ismeretekre tehetnek szert, vagy mélyíthetik tudásukat egy adott témában. A Spotify nagy kedvenc, de a streaming platformokat is használják sokszor háttértevékenységként, tanulás, takarítás vagy bármi más mellé. Ha olyan feladatot kell megoldaniuk, ami nem igényel koncentrált odafigyelést, (pl. rajzolás), akkor is megy egy film, a YouTube vagy egy podcast, mert abból is tanulnak, tanulhatnak érdekeseket - mondják a lányok.
Amikor a kedvenc appjaikról kérdeztem őket, akkor a TikTok, a Messenger, az Instagram, a Doulingo és különféle játékok kerültek elő. Mind vagy a tanulást, vagy a kapcsolattartást erősíti, ahogy arra korábban is hivatkoztunk. Mi, szülők nem ugyanezt csináltuk anno, amikor egyérintőztünk vagy a téren frizbiztünk, és közben a világ nagy kérdéseire kerestük a választ?
A közösségi oldalak csapdája: miért olyan nehéz letenni?
A rövid videók görgetése közben észrevétlenül telik az idő. A lányok is elismerik: a TikTok és a YouTube időrabló. "Csak megnézek egyet – aztán huss, két óra is eltelt. Néha, amikor végre leteszem a telefont, rájövök, hogy mennyi minden mást is csinálhattam volna. Minél többször fordult ez elő, annál többször éreztem, hogy kárba veszik az időm. A sok megnézett videó után általában egyre csalódottabb leszek. Ezért egy idő után kényszerítettem magam arra, hogy csak három videót nézzek, aztán egy idő után már csak kettőt, és így tovább." A függőség kialakulásának oka egyszerű: a gyors, rövid ingerek az agy jutalmazási központját stimulálják, ami állandó visszatérésre késztet. A lányok azonban felismerik a problémát: "Próbáltam már tudatosan csökkenteni az időmet, de nehéz, mert mindig történik valami új" – mondja Hanna.
A megoldás: egyensúly az online és offline világ között
Bár a digitális világ uralja a mindennapokat, a lányok szerint az offline kapcsolatok pótolhatatlanok. Noncsi elmondása szerint: "A legjobb barátnőmmel egyszerűen letesszük a telefont, és sétálunk egyet. Ilyenkor tényleg egymásra figyelünk." Szendi is egyetért: "Fontos, hogy legyenek olyan pillanatok, amikor semmi nem vonja el a figyelmünket." A kulcs az egyensúly. Nem az a cél, hogy teljesen kizárjuk a telefonhasználatot, hanem hogy felismerjük, mikor van itt az ideje annak, hogy letegyék a telefont. Ez a szemlélet segíthet abban, hogy a fiatalok jobban beoszthassák az idejüket, és több értékes offline élményhez jussanak. A lányokat arról kérdeztem, mit tanácsolnának a szülőknek? „Én azt mondanám, hogy mindenféleképpen legyenek türelmesek, és megértőek. Adják meg azt a teret a gyereknek, amire mindenkinek szüksége van.”
Noncsi: - Egyszer Hannával voltunk, és ő elkezdett telefonozni. Mondtuk neki, hogy tegye már le, mert a plázában voltunk, és épp beszélgettünk, ő meg telózott. Ez engem nagyon zavart.
- Te mindig megmondod neki? Miért zavart?
Noncsi: -Arra gondoltam, hogy ezt otthon is tudná csinálni, és akkor meg miért találkoztunk, ha most is inkább a telón lóg?
Hanna: -Igen. Igen. Vállalom, nem igazán rakom le a telefonomat. Több olyan barátom is van, akinek időkorlát van a telefonján, és tudom, ha ők írnak, azonnal válaszolnom kell, mert tudom, hogy később már nem fogják látni, amit írok. Na, például ezért van annyit a kezemben.
- És nem vár meg? Miért fontos neked, hogy azonnal írj.
Hanna: -Mert a barátja vagyok. És velem oszt meg dolgokat és jó, hogy fontos vagyok neki.
Noncsi:-Igen, de a csapatot meg bomlasztja ez. Mert ha feljövünk hozzám, vagy elmegyünk valahova közösen, csak mi hárman, megbeszéljük, mert én mindig nagyon szívesen megyek. Aztán közben annyit látok, hogy akikkel én szívesen vagyok, folyamatosan telefonoznak. Ilyenkor belegondolok, hogy akkor miért beszéltük meg, hogy találkozunk, ha nem fontos?! De Hannával megbeszéltük, már nem csinálja. Szent a béke. :)
Van tanulság nekünk szülőknek?
Beszélgessünk, ne tiltsunk! Kérdezzünk rá, mit néznek a fiatalok, hogyan működik, és miért fontos ez nekik. Ilyenkor az is kiderülhet, hogy a „Gyere ebédelni!” felhívásra adott „Megyek, csak ezt még lejátszom.” válasz után való hosszú várakozás sem azért van, mert más dologba kezdett, hanem egy online játékban a menet lehet 5-10-15 perc, ezt a fiatalok sem tudják előre.
Legyünk nyitottak az újdonságokra, lehet, hogy jobban és többet vagy másképp tudunk kapcsolódni a gyermekeinkhez. A nagyszülők is megtaníthatóak az okoseszközök használatára, így a nekik küldött fotókkal, hívásokkal, videóchattel erősödhet a kapcsolat a távoli rokonokkal is.
Keressünk közös alternatívát! Próbáljunk ki offline elfoglaltságokat együtt, hogy utána mindenki mehessen egy kicsit az online térbe. Igen, mi szülők is. Ne legyünk álszentek, nekünk is vannak kedvenc alkalmazásaink.
Közös digitális szünetek! A vacsora vagy esti beszélgetés során tegyük le mindannyian a telefon.
Mutassunk példát! Ha azt akarjuk, hogy kevesebb időt töltsenek a telefonjukkal, mi is korlátozzuk a saját képernyőidőnket. Egy pár évvel ezelőtti kutatás alapján átlagosan mindössze 7 percet beszélgetünk gyerekeinkkel naponta, ebben benne vannak a funkcionális kérdések az evésről, tisztálkodásról, tanulmányi eredményekről… Rajtunk is múlik, hogy ez az idő növekedjen.
-Mi a jó abban, ha az idősebbeknek is tudtok tanítani valamit? Már amennyiben hagyják.
Szendi: -Ezen a kérdésen még nem gondolkoztam el, de eszembe jut a két mamám. Az egyik mamánnak még nincs okostelefonja, csak ilyen kis nyomógombos, és persze azon is elér, csak nagyon sokszor nem tudom felvenni, de jó lenne többet kapcsolódni vele. Neki szerintem jó lenne egy okostelefon, ez megkönnyíthetné az életét, meg a mindennapjait. Próbálom őket rábeszélni. A másik mamán, meg pont a másik véglet. A mamámnak és papámnak megmutattam a TikTokot, elég jól belemerültek. Azóta mindig küldözgetnek nekem videókat. Aminek egyébként nincs sok, értelme, de a lényeg, hogy használják a telefont és szorosabb, szinte napi kapcsolatban vagyunk. És tudunk élőben is beszélgetni olyanról, amit mindketten használunk. Elindítja a beszélgetést.
Nem mások, mint mi voltunk.
A lányokkal töltött beszélgetés után az járt a fejemben, hogy valahogy tulajdonképpen majdnem minden a kommunikációról szól náluk is, mint anno nálunk. A fiatalok a telefonon nézik azokat az őket érdeklő híreket, mint mi régen (vagy most is) a TV-ben, vagy elolvastuk az újságban. Amíg mi kimentünk a térre tollasozni, focizni, mászókázni, és közben beszélgettünk, addig nekik most a tollas helyett ott a Roblox vagy egyéb online alkalmazások, amikben a kettőt együtt tudják csinálni. Nem sokban mások, mint mi, csak az eszköz változott. Kapcsolatba lépnek egymással, velünk, a nagyvilággal. Történeteket, filmeket néznek, ami remek beszédtémát ad másnap. Ha nyitunk feléjük és az újdonságok felé, teljesebbé tudja tenni a kapcsolattartást, ha ezeket az eszközöket jól használják.
Szerző: Mantz László
Ha tetszett ez a cikkünk, kérlek olvasd el ezeket is:
Magyarország vezető infokommunikációs szolgáltatója
Ha a gyereked nem tud valamit, akkor téged fog kérdezni. De ha te szülőként nem tudsz valamit, akkor kihez fordulsz? Jó kérdés. Ezért hoztuk létre a Hello Szülőt, ahova kérdésekkel érkezel, és ahonnan válaszokkal léphetsz tovább.
