Egy igazi tradwife nem posztolja ki, hogy épp a családról gondoskodik

Az anyaság áldás. Lemondás. Áldozat. Feleségnek, anyának lenni, magunkat hátra sorolni, és önzetlenül, düh és harag nélkül mást szolgálni – ez a valódi szeretet. Ezt az értéket – vallja a tradwife mozgalom, és megkockáztatom, hogy talán nem is lenne ezzel a szemlélettel semmi gond, ha nem mondjuk egy közösségimédia-tartalomban olvassuk ezeket a sorokat azzal a céllal, hogy a posztot készítő tartalomgyártó új követőket szerezzen. Vagy épp azért, mert ezek a mondatok pont illenek annak a mosószeres cégnek az új kampányához, akik nem kevés pénzt fizettek ezért a posztért. És ezzel sincs gond, hiszen mind pénzből élünk. A hamis illúziókeltés viszont káros. Az, ha ítélkezem, mert más nem azt gondolja, amit én és nem is azt csinálja, amit én, szintén káros.  

Elveszhet a nő személyisége, ha az élete mindig csak másokról szól

Záborszky Zsófia pszichológus, az Anyabalansz applikáció tulajdonosa szerint a tradwife jelenséggel az egyik probléma, hogy aki ebben él, ezt tartja magasabb rendűnek, és még meg is próbálja ráerőltetni azokra is, akik nem így élnek. “Ha ítélkezünk egymás felett, és kijelentjük, hogy na, ilyen az igazi feleség és igazi anya, ez mindig káros. Megfoszt a szabadságtól is, hiszen, ha valaki teljesen szabadon dönt emellett az életforma mellett, az teljesen rendben van. Bevallom, ezt nagyon ritkán látom a való életben, hogy így történne. Akinek valamilyen belső elakadása van az önismereti útján, esetleg nem találja a hivatását, kapóra jöhet a tradwife trend/életforma. Hiszen ebben (látszólag) kiteljesedhetnek, és nem kell tovább keresniük önmagukat. Ennek a folyamatnak sokszor következménye az, hogy 20-30 év múlva kiderül: túlságosan a gyerekeikre terhelték magukat, akiknek emiatt sérült az autonómiájuk. Ezenfelül egy nő saját személyisége is szinte eltűnhet, ha mindig másokat szolgál ki, a saját kreativitásának pedig nincs semmilyen tere.”

Más persze, ha valaki egy rövidebb életszakaszra, mondjuk 2-3 évig dönt úgy, hogy ezt csinálja. És más akkor is, amikor valaki ebből üzletet csinálva a közösségi médiában tradwife influenszerként hirdeti magát.
„Különbséget kell tudni tenni a kettő között. Amikor valakinek stabil követőbázisa van és fizetős posztjai, ez már nem hiteles. Egy igazi ,,tradwife” nem posztolja ki a közösségi médiára, hogy épp a családról gondoskodik.” – teszi hozzá a pszichológus. 

Az elmúlt években nem is egy olyan magát tradwife-nak nevező influenszer is lebukott, akiről kiderült, hogy csak a közösségi médiában mutatta magát annak, valójában ez egy jól kitalált marketing arculat volt, ő maga csak a posztok erejéig volt a tradicionális feleség és anya, mindazt a szolgálatot, amit hirdetett és kifelé mutatott, valójában a háttérben takarítónők, bébiszitterek láttak el. A hamis illúzióval ő viszont nem keveset keresett.

„A hamis illúzió fenntartása borzasztóan káros” – szól közbe ennél a pontnál a pszichológus. „Általában hamar kiderül, hogy a jelenség mögött van valami mélyebb elakadás, amiért az illetőnek pozitív visszajelzésre van szüksége. Csakhogy azzal, ami talán neki segít, másoknak rengeteget árthat” – mondja Zsófi, aki munkája nagy részében például azzal is foglalkozik, hogy segítse a magukat a tradwife-ok nélkül is eleget marcangoló nőket, anyákat, hogy elhiggyék, igenis, elég jó anyák.

Akkor miért követjük őket?

Káros lehet a követőkre és káros lehet arra is, aki magára erőlteti a tradwife szerepet. Felmerül azonban az emberben a kérdés ezen a ponton, hogy mégis akkor miért követnek egyes tradwife-okat akár több millióan? Inspiráció miatt? Vagy célt ért a dolog és valójában azért nézzük a tradwife-okat, mert mi is olyanok akarunk lenni, mint ők? Záborszky Zsófi szerint erről nincs szó. „Veszélyes ez a tradwife trend, mert olyan képet mutat ideálisnak és követendőnek, amitől az emberek 90%-a nem lenne boldog. A praxisomban és a környezetemben is azt látom, hogy a nők igenis vágynak arra, hogy kreatívan kibontakozhassanak, legyen nekik is munkájuk és önkifejezési lehetőségük a gyerekek mellett, és persze saját, önálló keresetük is.”

Zsófi ezért mindenkinek azt szokta mondani, amit fontos magával vinni minden közösségi médiát használó embernek, legyen szülő, gyermektelen vagy akár gyermek, hogy legyünk tudatosak, vizsgáljuk magunkat, figyeljük az érzéseinket. És „aki kicsit is irigységet vagy rossz érzéseket kelt benned, nem inspirál, nem motivál, azt kövesd ki!”