Helló, koffein! Függünk vagy csak az ízéért isszuk?

Előbb illat, aztán ital: a kávé

Hatását tekintve a stimulánsok közé soroljuk a koffeint és pszichoaktív szernek minősül abban az értelemben, hogy fogyasztása a központi idegrendszer működését befolyásolja. Ugyanakkor mégis nehéz egy lapon emlegetni olyan illegális drogokkal, mint az amfetamin vagy a kokain, már csak azért is, mert gond nélkül hozzáférhető és a mértéktartó fogyasztás a legvalószínűbb forgatókönyv. A stimuláns hatás nem szorul különösebb magyarázatra, gyakran azért döntünk a fogyasztás mellett, mert szükségünk van az élénkítő hatására és az éberségre. Az sem meglepő, hogy ez az előny éppen a mértékletes fogyasztás fenntartása esetén aknázható ki leginkább, túlfogyasztás esetén ellentétes hatás is megmutatkozhat. A kávé nagy előnye, hogy egy adag belőle – mondjuk egy csésze presszókávé vagy egy kapucsínó – kezelhető mennyiségű koffeint juttat a szervezetbe, ám ez nem feltétlenül jelenthető ki az energiaitalokkal kapcsolatban. Egy presszókávé esetében ez 80-85 mg koffeint jelent, az instant kávé ennél is kevesebbet, kb, 40-50 mg-ot tartalmaz. Az átlagos fogyasztás nagyjából három presszókávényi koffein, vagyis 280 mg körül mozog.

Az ital, ami nem szomjoltó: energiaital

A kávé és tea nagy múltú hagyományaihoz képest az energiaital „zöldfülűnek” számít a koffeintartalmú italok piacán. Az első Magyarországon piacra dobott energiaital még a szárnyalás ígéretével szólította meg vásárlóközönségét, azóta követhetetlenül kiszélesedett a kínálat és a marketing kapcsán éppen annyira hangsúlyozott üzenet a vágyott maszkulinitás, mint a fiatalsággal járó fáradhatatlanság és energikusság. Javarészt valóban a fiatalabb korosztály fogyasztja a ma már nem csupán tutti-frutti ízben elérhető terméket, ami csomagolását tekintve és a fogyasztási szokásokat ismerve sokszor üdítőként kerül a kézbe. Ez azért félrevezető, mert deciliterenként akár 32 mg koffeint is tartalmazhat, ami egy 250 ml-es kiszerelésű energiaital esetében nagyságrendileg egy adag kávénak megfelelő mennyiség. Ennek megfelelően az 500 ml-es doboz felturbózza a dózist, így könnyű belátni, hogy nem egy egyszerű frissítő itallal állunk szemben. Bár az energiaitallal szemben indított hajtóvadászat túlzónak hat, az biztosan állítható, hogy gyermekek kezében valóban veszélyes, megemeli a pulzusszámot, ront az alvásminőségen. Ez ugyan minden koffeintartalmú italról elmondható, amit tizennégy év alatti gyermek elfogyaszthat, de valószínűbb, hogy ez a korosztály az energiaital mellett voksol egy sűrű, fekete presszókávé helyett. A másik félreértés, hogy az energiaital nem egyenlő a sportitallal. Utóbbi ásványi anyagok pótlását célozza meg, az energiaital „szuperereje” viszont a koffein és a taurin. A taurin egyébként egy természetes aminosav, ami az idegrendszeren keresztül serkentő hatást gyakorol, mégsem emiatt szolgált rá az energiaital elnevezésre a termék. Az energiát ugyanis leginkább a hozzáadott cukor jelenti, ami a kalóriatartalmat nagy mértékben meghatározza.

Kóla, tea és társai

Érdekes, hogy a kólában és a csokoládéban található koffein lassabban szívódik fel, mint a kávé és a tea koffeinja. Kis mennyiségben a kakaó és a csokoládé is tartalmaz koffeint, de nem érdemes ezért megkongatni a vészharangot. A magas koffeintartalmú italok fogyasztása bizonyos betegségek vagy egészségügyi állapotok esetében nem javallott. A koffein lebontása lassabb elhízás vagy májchirrosis esetén, míg dohányzás mellett gyorsabb a lebontás. Érdekesség, hogy az Earl Grey tea kifejezetten tiltólistás a májátültetésen átesett személyek számára, de erről nem a koffein tehet. A teában található bergamott ugyanis citrus, és a citrusfélék negatívan befolyásolják a transzplantációt követően kötelezően szedett gyógyszer hatását, megemelik a gyógyszerszintet. Ezt elkerülendő ki kell iktatni az étrendből a citrusokat, még a legkisebb mennyiség sem megengedett.

Végletek nélkül a koffeinről

Egészséges emberek mértékletes koffeinfogyasztásában nem nagyon lehet kivetnivalót találni. Nagyobb mennyiség fogyasztása a szorongás kialakulásának és alvászavaroknak kedvez, ritkább esetben pánikrohamot generál, amit a fogyasztó ritkán hoz összefüggésbe az elfogyasztott kávé- vagy energiaitaladagjával. A koffein túladagolása reális kockázat, leginkább ingerlékenységben, heves szívverésben, hányingerben nyilvánul meg, míg az elvonási tünetek közt a fejfájást, a levertséget, a koncentrálás nehézségeit és a fáradtságérzetet tartjuk számon. Utóbbiak akkor is jelentkezhetnek, ha az egyén kis mennyiségű, de rendszeres kávéadagról mond le egyik napról a másikra. Az energiaital kapcsán a bevitt cukormennyiség nagy mennyisége növelheti a 2-es típusú diabétesz kialakulásának veszélyét, de kontrollvesztett fogyasztásnál szabálytalan szívverés vagy görcsroham is kialakulhat. Ezzel együtt azonban nincs ok aggodalomra, ha képesek vagyunk mértéket tartani és szemmel tartani a koffeinbevitelt.  Az pedig egyenesen ajándék, ha a kávé mellé jár csilingelően koccanó kiskanál és ráérős tíz perc is.