Boldog család
Hiszti, szorongás, lefagyás – 8 testalapú gyakorlat, ami tényleg működik
Van az az állapot, amikor a szép szó, az érvelés és a fegyelmezés mind kudarcot vallanak. Amikor egy gyerek dührohamot kap, sírva kapaszkodik belénk vagy éppen „kikapcsol”, az idegrendszere átbillen túlélő állapotba. Ilyenkor a logikus gondolkodás és az együttműködés háttérbe szorul, a hagyományos fegyelmezési eszközök pedig már kevésnek bizonyulnak. A polivagális elmélet − amelyet Stephen Porges dolgozott ki – arra hívja fel a figyelmet, hogy a biztonságélmény idegrendszeri alapú. Vagyis a gyerek nem dönt arról, hogy együttműködik-e, hanem az aktuális idegrendszeri állapota határozza meg, mire képes.
Ezért működnek igazán jól a testalapú, szomatikus gyakorlatok, hiszen nem meggyőzni próbálják a gyereket, hanem visszasegítik a szervezetét a szabályozottabb állapotba. Amikor a test megnyugszik, az érzelmek is rendeződnek, és csak ezután válik újra elérhetővé a beszélgetés, a határszabás vagy a tanítás.
A következő gyakorlatok az autonóm idegrendszer szabályozását támogatják, és több közülük a vagus idegen keresztül segíti a megnyugvást. A bolgyóideg, vagy más néven vagus nerve az a kulcsfontosságú idegpálya, amely képes a szervezetet átállítani a szimpatikus (üss vagy fuss) állapotból a paraszimaptikus (nyugalmi) működésbe.
Nem mindegy, hogy:
Mindegyik másféle közbeavatkozást igényel.
Amikor a test tele van adrenalinnal, nem a finom légzés fog elsőre működni. Ilyenkor a feszültséget kell kivezetni mihamarabb.
1. Falnyomás – „Toljuk el a világot”
2. Akaratlagos remegés − Viharjáték
A természetben az állatok a fokozott stresszre remegéssel reagálnak. Ez egy akaratlan idegrendszeri szabályozás, amely nálunk embereknél is rendkívül hatékony. A remegést ma már több testorientált módszer is tudatosan alkalmazza (pl. TRE). A könnyített verziót azonban otthon, játékos formában is megtaníthatjuk a gyerekeknek.
Szorongás esetén nem a düh levezetése a cél, hanem a finom feszültségoldás, a test és az érzelmek visszahozása egy stabil, biztonságos állapotba.
1. Pillangó ölelés (váltott vállérintés)
Az EMDR-ből ismert bilaterális stimuláció egyszerű változata a pillangó ölelés, amely segíti a két agyfélteke integrációját és ezáltal az önmegnyugtatást.
2. Progresszív izomrelaxáció – játékos ellazítás
Az akaratlagos izomfeszítést mindig egy akaratlan ellazulás követi, így észrevétlenül elindul a paraszimpatikus működés.
A lefagyás csendes állapot. A gyerek nem dühös, nem sír, csak kivonódik. Ilyenkor nem a megnyugtatás a cél, hanem az óvatos visszahozás az érzékelhető, biztonságos jelenbe.
1. 5-4-3-2-1 érzékelő játék
Ez a gyakorlat az orientációt segíti. A gyerek visszakapcsolódik a környezetéhez, érzékelni kezdi, hogy itt és most biztonság van.
2. Burrito
A gyerek nem önmagában, hanem a szülő idegrendszerével összhangban szabályoz. Ha mi kapkodunk, idegesek vagyunk, a gyerek teste ezt akaratlanul átveszi. Így néha az első lépés az, hogy mi veszünk néhány lassú lélegzetvételt, és csak ezután látunk neki a fenti gyakorlatokkal megnyugtatni a gyereket.
78 cikk
pszichológus

Pszichológus, művészetterapeuta, feleség – de legfőképp egy nő, aki kíváncsi az életre. Írásaiban szüntelen keresi az embert és a mélységet, hogy a saját szűrőjén keresztül mutassa meg mindannyiunk közös történetét. Írásaiban egy-egy gondolatot szeretne átadni, amit aztán bárki zsebre rakhat, és elvihet magával az életnek nevezett úton.
Hasznos volt?