"A közös étkezés védőfaktor. Ott tanulja meg a gyerek a mintát és az adagokat" - Interjú Dr. Koós Krisztinával

- Milyen szerepet játszik a social media a fiatalok étkezési szokásainak alakulásában?

K.K.: A tinédzserek táplálkozási szokásait egyrészt receptek útján, vagy trendeken keresztül, másrészt – és ez egy mélyebb szint – az önértékelésükön és a testképükön keresztül befolyásolja. A közösségi médiában nagyon erős a tökéletes test, a jó megjelenés vizuális nyomása, ami károsan befolyásolja a gyerekek saját magukról, a testükről alkotott véleményét. Ennek hatására gyakori a szorongás, az önértékelési zavar, a saját testük kritikus megítélése, ami szorongáshoz, vagy diétázáshoz vezet. Egyre terjednek a gyors, látványos fogyást ígérő trendek, amiket a gyerekek kontroll nélkül követni kezdenek. Vagyis a social media erősen hat nemcsak arra, hogy mit egyenek, hanem arra is, hogy mit gondolnak magukról és magáról az evésről.

- Tapasztalható, hogy a fiatalok a social media hatására túl sokat vagy túl keveset esznek? Hogyan nyilvánul ez meg?

K.K.: Mindkét irány nagyon jellemző. Egyrészt a közösségi médiában megjelenő gyorséttermi ételek, édességek és snack-ek reklámjai, valamint a „mukbang” típusú tartalmak nassolásra és gyakori étkezésre ösztönöznek. Ez gyakran kalóriatöbblet miatt elhízáshoz vezet. Nem véletlen, hogy Magyarországon a gyermekkori elhízás aránya évről évre nő. Ugyanakkor a másik véglet is tapasztalható: sok fiatal kontrollálatlanul követ divatdiétákat vagy testképhez kötődő kihívásokat. Ez a másik véglet, ugyanis a túl kevés tápanyag bevitele testi tünetekben nyilvánulhat meg, mint a fáradékonyság, koncentrációs zavar, hangulatingadozás. Ez akár a hiányzások számát is növelheti, végső soron az iskolai teljesítmény is romolhat.

- Látsz-e összefüggést az étkezési zavarok és az online trendek, kihívások (pl. „clean eating”, kalóriaszámlálás, diétás trendek) között?

K.K.: Igen, egyértelmű összefüggés látható, ugyanis ezek nagyon erősen befolyásolják a fiatalok étkezési szokásait. Ezek a diéták azt sugallják, hogy bizonyos ételek „tiltottak”, esetleg károsak az egészségre, mások viszont csak akkor fogyaszthatók el, ha grammra pontosan ki van mérve és csak az az adag fogyasztható el. Ez gyakran vezet túlzott kontrollhoz, bűntudathoz, szorongáshoz, végső soron evészavarokhoz. A tinédzserek önértékelése még fejlődésben van, és nagyon sérülékeny. Emiatt a social media felületek mélyebb nyomot hagynak bennük, mint a felnőttekben.

- Mi a véleményed az úgynevezett „eating mukbang” vagy közös evős videók hatásáról a tinikre? Pozitív, negatív vagy vegyes hatások figyelhetők meg?

K.K.: Ezeknek a videóknak az a lényege, hogy kamera előtt valaki nagy mennyiségű étel fogyaszt el. Bár a videók célja eredetileg a szórakoztatás, mégis a fiatalok étkezéshez fűződő viszonyát két irányba mozdíthatja el.

Egyrészt azt sugallja, hogy a nagy adag étel kontrollálatlan fogyasztása teljesen normális. Ezzel elveszítheti a gyermek a normál ételadagról alkotott képét, és túlevéshez, elhízáshoz vezet. Másrészt a nézőben akaratlanul is felvetődik a kérdés: hogyan lehetséges, hogy a szereplő ilyen adagokat fogyasztva nem hízik el? Ez szintén torzíthatja a testképet és szorongást vált ki.

Kevés pozitív hatásuk lehet. Talán csak annyi, hogy néhánynak társas élményt ad az együtt evés érzése, de ezzel feltétlenül együtt jár az is, hogy egészségtelen mintákat tanulnak.

- Mit gondolsz a soványság kultusza erősödik a social média hatására? Milyen következményekkel járhat ez a fiatalok egészségére nézve?

K.K.: Igen, a social média egyértelműen erősíti a soványság kultuszát. A platformokon a vékony testalkat gyakran a sikerrel és a „jó” életstílussal kapcsolódik össze, ezért a gyerekek és a fiatalok nagyon gyorsan magukévá teszik ezt a mintát. A média hatására sok kamasz automatikusan elkezd olyan módszereket keresni, amelyek gyors eredményt ígérnek: divatdiétákat, szélsőséges megszorításokat, esetenként különböző táplálékkiegészítőket. Orvosi szempontból azonban ez kifejezetten veszélyes. A fejlődő szervezet számára a túl szigorú diéta vagy az egyoldalú táplálkozás tápanyaghiányhoz, hormonális zavarokhoz, immunológiai gyengeséghez, anyagcsere-lassuláshoz, hangulati és koncentrációs problémákhoz vezethet. A legaggasztóbb, hogy a tartós energia- és fehérjemegvonás befolyásolhatja a növekedést, a menstruációs ciklust, a csontfejlődést és a pajzsmirigy működését is — nem véletlen, hogy az utóbbi években mind a pajzsmirigybetegségek, mind az evészavarok előfordulása nőtt a fiatalok/tinédzserek körében.

- Vannak olyan jelek, amikből a szülők vagy pedagógusok észrevehetik, hogy a gyerek az online tartalmak miatt változtatott az étkezési szokásain?

K.K.: Igen vannak nagyon jellegzetes jelek. Az egyik ilyen, amikor a gyerek tiltólistára tesz bizonyos, addig fogyasztott ételeket, mert „egészségtelen”, „túl sok kalóriát tartalmaz”, vagy épp a cukormenteset kezdi preferálni. Ezek egyértelműen social media hatások. Az is figyelemfelhívó jel, ha egyre kisebb adagokat eszik, vagy kihagy étkezéseket. Előfordul, hogy a kamasz egy adott étrend „megszállottjává” válik és kizárólag csak bizonyos ételtípusokat fogyaszt. Ez nagyon jellemző például a clean eating étrendnél. Előfordul, hogy nem magának az étkezési szokásnak a megváltozása, hanem bizonyos tünetek hívják fel a figyelmet arra, hogy baj van. Ilyen tünet a fáradékonyság, hangulatingadozás, koncentrációs nehézség, vagy a visszahúzódás. Ami pedig mindenki számára nyilvánvaló, ha rövid időn belül hirtelen fogyás, vagy hízás látható.

- Hogyan lehetne edukálni a fiatalokat arról, hogy a testképre és étkezésre vonatkozó online tartalmak nem mindig valósak és egészségesek?

K.K.: Elsősorban arra kellene megtanítani a fiatalokat, hogy a médiatartalmakat kritikusan fogadják és értékeljék. Hogy tartsák szem előtt azt, hogy ezek a tartalmak sok esetben manipuláltak, nem felelnek meg a valóságnak. Rengeteg a szponzorált tartalom, amiben anyagi haszonszerzés reményében szerkesztett üzenetekkel bombázzák a nézőt. Azt kellene véleményem szerint megmutatni a fiataloknak, hogy hogyan gondolkodjanak 1-1 médiatartalom láttán. Hogy nemcsak egyféle „szépségideál” létezik, hanem nagyon sokféle és mindegyik lehet egészséges. És ha már online térben élnek, akkor érdemes felhívni a figyelmüket olyan online tartalmakra, ahol hiteles forrásokból juthatnak megbízható orvosi és dietetikai információkhoz.

- Milyen stratégiákat javasolnál a szülőknek és pedagógusoknak a fiatalok egészséges étkezési szokásainak támogatására a social media korában?

K.K.: A közös étkezés védőfaktor. Ott tanulja meg a gyerek a mintát és az adagokat, nem pedig a médiából. Ugyanígy védőfaktor lehet, ha a gyermek tudja magáról, hogy értékes, szerethető, tehetséges, így nem alakul ki benne nyomás a testképét illetően.

Szerintem helyénvaló lehet, ha a gyerekeket nem tiltjuk ezektől a tartalmaktól, hanem inkább megkérdezzük róluk a véleményét, hogy mit látott, mit gondolt róla. Ezekkel a beszélgetésekkel tudjuk tudatosan formálni a gondolkodását a médiatartalmakról.

- Egyre több esetben lehet látni egészséges étkezésre ösztönző videókat is szerencsére, ezek mennyire lehetnek hatással a fiatalokra?

K.K.: Ezeknek lehet pozitív hatása a fiatalokra, de csak akkor, ha nem túl szigorúak, ha nem keltenek bűntudatot és választási lehetőségekre épülnek. A fiatalok szeretik, ha dönthetnek saját magukról. Azok az influencerek lehetnek sikeresek ebben, akik nem a tökéletes test elérésére motiválják a fiatalokat, hanem hogy az egészséges ételek is lehetnek finomak és élvezetesek.

- Van-e olyan konkrét példa vagy tapasztalat, amikor sikerült egy fiatal étkezési szokásait pozitívan befolyásolni a social media hatása ellenére?

K.K.: Hogyne, több is. De ha csak egyet emelhetnék ki, akkor egy 14 éves túlsúlyos fiú páciensemet említeném, aki nagyon eltökélt volt a változtatni akarásban. Hozzáteszem, hogy abban, hogy így állt hozzá ehhez, nagyon komoly szülői munka is volt. Miután a kivizsgálással nem találtunk nála semmilyen anyagcsere, gyomor-bélrendszeri, vagy más kóros eltérést, így elindítottunk nála egy programot. Nem nevezném fogyókúrának, mert ma már inkább több lépésből álló, hosszútávon is tartható életmódprogramokban gondolkodunk, amelyben az orvos mellett a dietetikus és a szülő is egyenrangú partner. Lépésről lépésre lettek bevezetve dietetikai és életmódbeli változtatások, ami mellett sikerült elérni, hogy a gyermeknek kiegyensúlyozottabb lett az étkezése, csökkent a nassolás, javult a közérzete, az önbizalma és fogyott. Direkt nem mondom mennyit, mert gyerekeknél teljesen mást jelent pl. 2 kg fogyás, mint egy felnőtt esetében, hiszen egy fejlődésben lévő gyermeknél nem önmagában a kilók száma a lényeg, hanem az, hogy változik-e a testösszetétel, javul-e az étkezési ritmus, az energiaszint, a laboreredmények, és hogy a növekedési görbéhez viszonyítva egészségesebb tartományba kerül-e.

Ha felkeltette az érdeklődésedet a téma, vegyél részt te is a november 22-i első baba-mama longevity konferencián, ahol Dr. Schwab Richárd, dr. Koós Krisztina és kollégái megmutatják, mit tehetünk a fogantatást követő 1000 napban, hogy elkerüljük a betegségeket, minél sikeresebben építsük az immunrendszerünket és hosszú, egészséges életet biztosítsunk gyermekünknek. A Longevity Nap 13 órától látogatható a KidExpo és BabaMama Expo kísérőrendezvényeként.

Szerző: Zelena Bianka