Boldog család
Nyitott múzeum, kíváncsi gyerekek: Hogyan bontja le a falakat a technológia?
A legfrissebb kutatások egy aggasztó tendenciára mutatnak rá: a gyerekek egyre inkább kiszorulnak a nyilvános terekből. A „maradj csendben” és a „ne zavarj” elve már nemcsak a könyvtárak falai között, hanem mintha a parkokban és tereken is alapelv lenne. Rossz szemmel nézzük azt, ha egy gyerek úgy viselkedik, ahogy a gyerekek általában. Ezt a jelenséget egyébként a szociológia ma már egy külön fogalommal, a childism-mel (gyermekellenességgel) azonosítja.
Ráadásul egyre több gyerekmentes övezet, szálloda, spa és egyéb létesítmény alakul. Nem véletlen, hogy a szülők 52%-a feszélyezve érzi magát például egy múzeumban, tartva a hangoskodástól, a hisztitől vagy az esetleges károkozástól. Sokan inkább le is mondanak az élményről, mondván „ez nem nekünk való”. Pedig a múzeum nem egy szűk réteg kiváltsága, hanem egy mindenki számára nyitott kulturális színtér.
Kiért van a művészet?
Bár az internetes fórumokon – például a Redditen – gyakran hallani olyan véleményeket, miszerint egy hároméves még semmit nem profitál a látogatásból az alapvető tudás hiánya miatt, a szakértők ezzel határozottan vitatkoznak. A pedagógusok szerint már 2-3 éves kortól érdemes elkezdeni a múzeumlátogatást, hiszen ebben az életkorban a gyerekek még ösztönösen nyitottak és kíváncsiak. Még ha nem is értelmezik a kontextust, a megfigyelés szintjén mély benyomások érik őket. Az óvodáskor elérésével pedig a fókuszuk tovább élesedik, és a látott tárgyak értelmezése új szintre lép.
