Boldog család
Ma a házasságoknak körülbelül a fele bomlik fel, évente közel 17 ezer válásról tudunk, az elváltak száma 1 008 915 fő. A számok is azt mutatják: fontos téma a válás, amiről beszélni kell. Szerencsés és örömteli, ha a szülők boldog, szeretetre és tiszteletre épülő párkapcsolatban élnek egymással. Ugyanakkor a hangsúly a boldogságon és nem a párkapcsolaton van. Akkor tudnak a legjobb szülők lenni, akkor tudják a legjobb oldalukat mutatni, akkor tudnak a legjobb mintaként szolgálni, ha alapvetően jól vannak önmagukkal és egymással - ha pedig minden próbálkozásuk ellenére ez nem tud megvalósulni a szülőtársukkal közös párkapcsolatban, akkor jobb az örömöt, mint a kapcsolatot választani.
Boldogságban? Párkapcsolatban? Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a gyerekek legfőbb érdekét a szüleik boldogsága és lelki egyensúlya szolgálja, nem pedig a párkapcsolatuk formális fennmaradása. Sokan a gyerekekre hivatkozva nem válnak el, ami óriási terhet róhat rájuk. Ilyenkor - kimondatlanul - olyan szerepet és feladatot kaphatnak, amely nem a sajátjuk, amelyet nem tudnak elvégezni: úgy érezhetik, hogy az ő feladatuk összetartani a szüleiket. Ezek nem tudatos gondolatok bennük, hanem érzések, benyomások, a gyerekek viselkedését meghatározó dinamikák.
Hogyan hat a gyerekekre, ha szüleik “csak miattuk”, “csak a gyerekek boldogságáért” maradnak együtt? Gyerekekkel és családokkal foglalkozó pszichológusok jól ismerik azt a gyakori jelenséget, “tünetet”, amikor egy gyerek “túl jó lesz”. Ő az, aki soha nem okoz gondot - sem otthon, sem az iskolában. Nem lázad, nem szól vissza, nem mutatja ki a bánatát, az ingerültségét, a félelmeit. Inkább mindent magában tart, nehogy “túl feszítse a húrt”. Érzi, hogy eleve nagy a feszültség otthon, eleve túl van terhelve a családi rendszer, nem akar “rátenni még egy lapáttal”, nem akarja, hogy “túlcsorduljon a pohár”.
Gyakran megjelenik a másik véglet is, amikor a gyerek viselkedésében problémák jelentkeznek. Például agresszívvá válik, ellenkezik, visszautasítja az evést, visszahúzódik, romlanak a tanulmányi eredményei. Ezek a tünetek két célt is szolgálhatnak – tudattalanul. Egyrészt elmaszkolja, eltakarja a szülők szeme elől a párkapcsolatukban lévő problémákat. “Mindig a gyerekünkön gondolkodunk, őt visszük pszichológusról-pszichológusra, magunkra pedig egyáltalán nem jut idő, de nem baj, mi jól vagyunk, vagy biztosan jól lennénk, ha végre megoldódna a gyerekünk körüli miziéria”. Másrészt pedig “egy oldalra állítja” a szülőket: “lehet, hogy jó lenne elválni, de egyedül semelyikünk sem bírna a gyerekkel; talán majd később, ha jól lesz”.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a folyamatok nem tudatosak. Érzésekről, meg nem fogalmazott feszültségekről van szó, amelyek gyakran a szülők között alakulnak ki, de cirkulálnak, és hatással lehetnek a család egész rendszerére. Ahogyan pedig a túlzott egyéni stressz is sokszor válik láthatóvá valamilyen tünet, például rémálmok, depresszió, vagy testi betegségek formájában, úgy egy családi rendszer problémája is kiütközhet valahol. Jellemzően a gyerekeken. Pszichológiai szakkifejezéssel élve: ilyenkor a gyerek válik a családi rendszer hibás működésének tünethordozójává.
Elválni, a különélésről dönteni és azt kivitelezni (például elmondani a környezetünknek, vagy elosztani az anyagiakat) egyaránt nagyon nehéz lehet. A gyerekek szempontjából a válás egy krízis, amely során alapvetően változik meg a korábbi életük, ritmusuk, mindennapjaik. De egy olyan krízis, amely a növekedés lehetőségét is magában rejti. Ideális esetben váláskor egy család nem szétesik, hanem átalakul. Ahogyan például korábban egy szakításnak, úgy egy válásnak sem kell azt feltétlenül azt jelentenie, hogy két ember között megszakad a kapcsolat - különösen, ha van közös gyerekük. Emellett a válásnak lehet pozitív üzenete is a gyerekek felé: “ha egy kapcsolatban baj van, akkor azt ki lehet és ki kell mondani, hogy meg lehessen próbálni megjavítani. Ha pedig ez nem megy, ha egy helyzetben, vagy kapcsolatban nem érezzük magunkat jól, akkor tehetünk ellene, legvégső esetben pedig ki lehet belőle lépni, át lehet alakítani”.
A szülők válása alapvetően változtatja meg a gyerekek életét, ebből a szempontból biztosan felkavaró, de ettől még nem feltétlenül okoz sérülést számukra. Nem a válás ténye, hanem a formája tud valódi traumát okozni. Mit tehetsz ez ellen? Hogyan lehet “jól válni”?
Legyél elérhető!
A szülők egymástól válnak el, és nem a gyereküktől. Talán soha korábban nem volt még ilyen fontos a bizalom, és az, hogy értő módon hallgassák őt meg. Az is fontos, hogy a kapcsolattartás módja legyen egyértelmű és átlátható a gyerekeknek. A gyerekek profitálhatnak abból, ha két boldog, különálló otthonban élnek, ahol szeretetet és támogatást kapnak.
Legyél jelen, hallgasd meg a gyerekedet!
Ismerd meg a véleményét, tudd meg, hogy mi foglalkoztatja őt, igyekezz megválaszolni a kimondott és ki nem mondott kérdéseit. Törekedj a gyerek korának megfelelő nyílt és őszinte kommunikációra, nyugtasd meg őt abban, hogy nem hibás semmiben! Jó kiindulópontja lehet a beszélgetéseknek egy-egy mese, vagy film.
A gyerek maradhasson gyerek!
A gyerek nem tolmács, nem zálogtárgy, nem hírvivő és legfőképpen: nem eszköz egy vitában. A gyerekek a válás során (és azután) számos érzelmet élhetnek át, például szomorúságot, haragot, bizonytalanságot és szorongást. Törekedj arra, hogy a változások közepette is olyan környezet teremts számára, amelyben biztonságban érzi magát és ki tudja fejezni az érzéseit!
A szülő maradjon szülő!
Attól még, hogy a szülők nem alkotnak párkapcsolatot, szülőtársak maradnak, vagyis továbbra is egy családot alkotnak. Egy gyerek számára talán azzal lehet a legnehezebbé tenni egy válást, ha hirtelen “két tűz között találja magát”, ha belekerül a szülei közötti konfliktusba, ha úgy érzi: választania kell közöttük. Bármekkora is a feszültség a felnőttek között, fontos, hogy ne “sarazzák” a másikat, “ne neveljék a másik szülő ellen” a gyereküket. Amellett, hogy így kevésbé lesz a gyerekek számára érzelmileg megterhelő a helyzet, sokat tanulhatnak tiszteletről, kommunikációról, együttműködésről és érzelmi intelligenciáról — olyan készségekről, amelyekre később a saját kapcsolataiban is szükségük lesz.
Tájékozódj és ha kell, kérj segítséget!
Egyrészt számos szervezet és weboldal kínál forrásokat és tanácsokat a váláson áteső családok számára. A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány honlapján is több cikket, beszélgetést és egy komplex képzési programot is találsz, amelyek a gyerekek válással való megbirkózására, valamint a hatékony közös szülői stratégiákra összpontosítanak.
Emellett érdemes lehet megfontolni támogató csoportokhoz való csatlakozást vagy szakember segítségének igénybevételét – ezek nemcsak a saját érzelmeid feldolgozásában segíthetnek, hanem abban is, hogy magabiztosabb és kiegyensúlyozottabb szülőként tudj jelen lenni. A gyermekek számára is jó lehet, ha szakmai támogatáshoz jutnak: például tanácsadás vagy egyéni terápia révén jobban megérthetik és kezelhetik saját érzéseiket.
Szerző: Vaskuti Gergely
28 cikk
Gyerekjogi szakértői csapat

A Gyermekjogi Központhoz az elmúlt években több mint 1500 esetben fordultak tanácsért gyermekjogi ügyben. A Központban jogászok, ügyvédek, pszichológusok, mediátorok, coachok, mind együtt, csapatban dolgoznak a gyerekek érdekeinek érvényesüléséért.
Hasznos volt?