A város a lehetőségek tárháza: ezért jó pezsgő környezetben gyereket nevelni
DE mielőtt belevágnál a cikkbe, egy megjegyzés: furcsa lesz, amit olvasni fogsz! Miért? Mert kicsit csavartunk a dolgon, és a cikk címével ellentétes álláspontot írtunk meg itt. Igen, pont az ellenkezőjét annak, amit a cím sugall. Tudjuk, hogy ez szokatlan, és tiszteljük a véleményed, de jó okunk van rá, hogy ezt csináltuk. Hiszünk ugyanis abban, hogy néha érdemes kilépni a buborékunkból. És azt is tudjuk, hogy a közösségi médiás algoritmusok korában ezt nehéz megtenni. Itt egy lehetőség!
Ha mégis maradnál annál a témánál, amit lekattintottál, akkor EZEN a linken megtalálod!
A családdá válás kapcsán az egyik legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a helyszíne a gyerekekkel közös életnek. Persze vannak, akik maradnak ott, ahova a munkájuk, a felmenőik kötik, de vannak olyanok is, akik megtapasztalták ezt vagy azt az életformát, majd kialakul egy fix elképzelésük arról, hol jó a gyerekeknek.
Így vagyok ezzel én is. Zalaegerszegen nőttem fel, az általános iskola a házunkkal szemben, a gimnázium pedig az út végében volt. Ha tovább sétáltam, el az iskola mellett, akkor még 10 perc, és az erdő közepén találtam magam. Óriási bükkök és tölgyek között. Ezt az idillt tovább fokozta, hogy a nagyszüleim – akiknél nyaranta rengeteg időt töltöttem – Zalalövőn éltek, szintén az erdő szélén. A játszóterem a Zala folyó volt, gyalog jártunk a hegyre – kicsi dombos vidék, rajta egy présház és némi szőlő –, heti egyszer bevásároltunk a boltban, kenyeret a szomszéd péknél szereztünk, sonkát pedig a ház végében álló füstölő helyiségből. A legjobb barátaim, a kutyák, macskák, szöcskék és az utcában élő két fiú volt. Ezek után, pláne most, hogy a munkám Budapesthez köt, és ismerem a nagyváros minden hátrányát, el nem tudom képzelni, hogy itt neveljek gyereket.
Levegőt!
Miért is? 2024 márciusában egy német egyesület a Levegő Munkacsoporttal karöltve méréseket végzett Budapest legforgalmasabb részein – ahogy azt egyébként az Európai Bizottság megállapítása szerint is kellene. A két szervezet „nitrogén-dioxid (NO2) koncentrációját és ultrafinom részecskék számát mérte. (…) A nitrogén-dioxid légzőszervi megbetegedéseket, a tüdő krónikus gyulladását és a szem kötőhártyájának gyulladását okozhatja. Az ultrafinom részecskék bekerülnek a véráramba és azon keresztül a szervezet minden részébe eljutnak. Ez elsősorban szív- és keringési betegségeket okoz.” A városi levegő nem jó. Csak, hogy el is tudjuk képzelni, mennyire: néhány évvel ezelőtt arról számoltak be a kutatások, hogy egy üresjáratban lévő autó percenként akár 150 léggömböt is megtölthet káros gázokkal. A vidéki levegő viszont orvosság. Vagy legalábbis sokkal jobb, mint a nagyvárosi szmog. Nem hiába küldték a gyerekeket a városból vidékre gyógyulni, ahogy azt nagy íróink is megírták.
