Gyerekekkel a városban? Köszi, inkább maradok vidéken!
DE mielőtt belevágnál a cikkbe, egy megjegyzés: furcsa lesz, amit olvasni fogsz! Miért? Mert kicsit csavartunk a dolgon, és a cikk címével ellentétes álláspontot írtunk meg itt. Igen, pont az ellenkezőjét annak, amit a cím sugall. Tudjuk, hogy ez szokatlan, és tiszteljük a véleményed, de jó okunk van rá, hogy ezt csináltuk. Hiszünk ugyanis abban, hogy néha érdemes kilépni a buborékunkból. És azt is tudjuk, hogy a közösségi médiás algoritmusok korában ezt nehéz megtenni. Itt egy lehetőség!
Ha mégis maradnál annál a témánál, amit lekattintottál, akkor EZEN a linken megtalálod!
Szülőként minden vágyunk az, hogy gyermekeink számára kiegyensúlyozott és nyugodt életet biztosítsunk. Hogyan teremthetjük meg mindezt a rohanó világban, a város nyüzsgésében?
Sok pár, amikor a gyerekvállalás témája felmerül, egy békés, családi házas környezetben képzeli el magát. A Budapest Global Egyesület reprezentatív felmérése szerint "mindössze 2 százalék azoknak a 18-35 éveseknek az aránya, akik szerint Budapest a gyerekeknek szól, és ugyanilyen alacsony, akik szerint az idősebbeknek a legjobb itt élni." Nem csoda, hogy sokak fejében inkább az a kép él, hogy az apróságok kint szaladgálnak a kertben, apa és anya együtt kertészkedik vagy éppen sütöget, hallani lehet a madárcsicsergést és élvezhetik a friss levegőt. Kevés szülőnek jut eszébe a város a családi élet kapcsán, hiszen az emeleti kis lakásban a gyerekek szaladgálnak, alig lehet lefoglalni őket, reggel és este mentő, tűzoltó, rendőr vagy éppen a villamos megy el az ablak előtt.
Akkor mégis miért jó a város?
Pedig sokan vagyunk, akik a város forgatagában neveljük a gyerekeinket és ebben a sokszor káoszos, rohanó világban szeretnénk velük lelassulni és élvezni az életet. Mert igen, lehet élvezni a városi zsizsgést, a sok programlehetőséget, a szinte mindig nyitva tartó boltokat és bizony, kisgyerekek mellett a kórházi ügyelet közelsége és az egészségügyi szolgáltatások könnyebb elérése is nagy előny.
Igazi városi anyukaként nagyon szeretem a pezsgést, és úgy látom, hogy a gyerekeim is hozzászoktak ehhez a ritmushoz. Élvezzük, hogy az utcán mindig összefutunk egy ismerős anyukával, gyerekkel a házból vagy az óvodából. Rendszeresen átmegyünk egymáshoz, sőt van, hogy segítjük egymást a bevásárlással vagy a gyerekek logisztikájával. Lehet, hogy több időt igényel a bizalom kialakítása, mint vidéken egy kisebb közösségben, de nem lehetetlen. Nagyon megnyugtató az, hogy van pár család a közelünkben, akikre bármikor számíthatunk, és fordítva is így van.
