Enni vagy inni, ez itt a kérdés - Mit jelent a drunkorexia?

Egy korty, egy falat

A drunkorexia már csak azért sem magától értetődően alakul ki, mert az alkohol és a jóízű falatozás kéz a kézben jár, és úgy tűnik, nemcsak a kulturális és szociális szokásainkból eredeztethető ez a kapcsolat. Létezik egy jelenség, amit aperitif effektusnak nevezünk: az alkohol növeli az éhségérzetet és evésre késztet – elég csak a gyros büfé előtt kígyózó sorokra gondolni a péntek éjszakában. Egyes elméletek szerint az aperitif effektusnak evolúciós haszna van: az erjedéssel létrejött alkohol elfogyasztása után az ember megéhezett és tartalékolható energiát vett magához, vagyis élelem után nézett és bőséggel jóllakott. Lássuk be, a táplálékforrás kiszámíthatatlanságában ez egyáltalán nem hasztalan. Másrészt bizonyos idegsejtjeink alkohol hatására felkeltik az éhség érzetét és evésre ösztönöznek. Összességében véve nagy a valószínűsége annak, hogy italfogyasztás után enni fogunk. Éppen ezért a drunkorexia érintettjei olykor kínzó éhségérzetet tapasztalnak.

A drunkorexiával jellemezhető személyek elsősorban nők, előtörténetükben előfordulhat evészavar és jelentős a kortársnyomásnak való kitettség fiatal felnőttként is, ennek sok esetben a social media a közvetítő felülete. A vágyott testkép elérése erős hívást jelent számukra, és az alkoholt „kenőanyagként” használják a társas kapcsolódás „beolajozására”.

A szakirodalom három ok kialakulására vezeti vissza a drunkorexia kialakulását. Egyrészt ahogy az evészavarok és az alkoholfüggőség esetében is feltételezhető a biológiai okok közreműködése, úgy a drunkorexia kapcsán is. A pszichológiai okok közt a testkép sérülékenysége, az alacsony önbizalom és az érzelmi elakadások említhetőek, de a környezeti tényezők és a megterhelő változások is hatást gyakorolhatnak – érvel Kamila Szynal a munkatársaival egy 2022-ben megjelent összefoglaló tanulmányban. Az anorexia nervosa betegségétől eltérően a drunkorexia esetében leginkább akkor korlátozzák a táplálkozásukat az érintettek, amikor tervezett alkoholfogyasztás van kilátásban. Ez eleinte lehet alkalmi jellegű, de ahogy súlyosbodik az alkoholprobléma, úgy válnak rendszeressé a táplálkozás megszorításai.

Régről ismert, mégis új

A drunkorexia lényegében egy újonnan felállított képlet a régi alkotóelemekből. A kockázatos alkoholfogyasztás veszélyeit ebben az esetben is fel lehet sorakoztatni: az egészségügyi panaszok kialakulásától kezdve az érzelmi labilitáson keresztül az olyan kockázatos viselkedésekig, mint az ittas vezetés. A női testről pedig tudható, hogy a férfiakétól eltérően reagál az alkoholra, mivel a nők testsúlya kevesebb, a test víztömege alacsonyabb, ami a véralkoholszintet befolyásolhatja. Emellett az alkohol vízhajtó hatása a kiválasztást is felturbózza, így a vízben oldódó ásványok és vitaminok idő előtt ürülnek. A táplálkozás drasztikus korlátozásával a hiányállapot kialakulása nem meglepő fordulat. Miközben a drunkorexia önállóan értelmezhető, figyelmet követelő jelenség, az evészavar és az alkoholhasználati zavarok aggasztó jegyeit is magán viseli.

Vissza a szerethető testbe

Bár a diagnosztikai rendszerek nem nevesítik önálló zavarként a drunkorexiát, a szakembereknek mégis akad tennivalójuk. Jellemzően a kognitív viselkedésterápia (CBT) és a sématerápia vethető latba, de ha az alkoholfüggőség elhatalmasodott, ennek orvoslása jelenti az elsődleges feladatot. Nem csupán a pszichológusnak vagy a pszichiáternek adódhat feladata, hiszen a járulékosan kialakuló testi tünetek is kezelést igényelhetnek. Bár a drunkorexia egy olyan problémakör, ami természeténél fogva nehezen megfejthető és tipikusan a „tyúk-tojás dilemmát” példázza, végsősoron az evészavar és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás is ugyanazt a célt helyezi kilátásba: visszatalálni ahhoz a testhez, mely elfogadást és gondoskodást érdemel.