Korai kötődés: ezért érdemes minden percet kihasználni!
DE mielőtt belevágnál a cikkbe, egy megjegyzés: furcsa lesz, amit olvasni fogsz! Miért? Mert kicsit csavartunk a dolgon, és a cikk címével ellentétes álláspontot írtunk meg itt. Igen, pont az ellenkezőjét annak, amit a cím sugall. Tudjuk, hogy ez szokatlan, és tiszteljük a véleményed, de jó okunk van rá, hogy ezt csináltuk. Hiszünk ugyanis abban, hogy néha érdemes kilépni a buborékunkból. És azt is tudjuk, hogy a közösségi médiás algoritmusok korában ezt nehéz megtenni. Itt egy lehetőség!
Ha mégis maradnál annál a témánál, amit lekattintottál, akkor EZEN a linken megtalálod!
Menjek vissza dolgozni vagy töltsek otthon több időt a gyermekemmel? Sokszor ez az alapvető dilemma áll a döntés hátterében, ami végül befolyásolja, hogy a gyermekgondozási távolléten lévő szülő - hazánkban jellemzően az anya - mennyi ideig marad otthon a gyermekével. A Profession.hu és az UNICEF Magyarország közös felmérése alapján hazánkban a nők 51%-a két évnél tovább marad otthon a gyermekével, 39%-uk azonban meghozza azt a döntést, hogy 24 hónapnál korábban tér vissza dolgozni.
Hova tűnt a karrierem?
A gyermekkel otthon töltött idő egy olyan életszakasz a nők életében, amikor az anyaszerep válik hangsúlyossá és a gyermekgondozással, neveléssel kapcsolatos kérdések, elfoglaltságok kerülnek előtérbe. Munka szempontjából ez az időszak egy karriermegszakításnak tekinthető, amikor a szakmai készségek, a tudás napi szintű alkalmazása, a kompetenciák fejlesztése időszakosan háttérbe szorul. Míg a hosszú otthon töltött időre sok anya a gyermekkel való kapcsolódás miatt előnyként tekint, addig a visszatérés tervezése során már gyakran szerepel az aggodalmak közt, hogy mi lesz, ha a munkáltató hátrányként tekint az otthon töltött évekre, ha nehéz lesz visszailleszkedni a nem naprakész tudás miatt vagy, ha valaki vállalkozóként dolgozott korábban - elveszik egy sikeresen kiépített ügyfélkör a „kihagyott” évek alatt.
Új én
A visszatérés tervezésekor valójában nagyfokú szakmai identitás munka is zajlik: alakul, változik a kép, ahogy egy anya látja és újra meghatározza magát a munkája, a hivatása vonatkozásában. Ennek az identitásmunkának fontos része az otthon töltött időszak hosszára vonatkozó döntés is. A szakmai fejlődés iránti vágy, a munkához kapcsolódó kihívások hiánya, egy munkalehetőség és anyagi okok is gyakran szerepet játszanak abban, ha valaki hamarabb szeretne visszatérni a munkaerőpiacra. Ebben az esetben azonban az anyák gyakran találkoznak azzal a kihívással, hogy létezik egy erős társadalmi elvárás az irányukban, hogy nőként helyezzék előtérbe a gondoskodói, gondozói szerepüket a munkával szemben, ilyen módon pedig maradjanak minél tovább otthon a gyermekkel. Mindez sokszor a környezet reakciójában is tetten érhető. Azok az anyák, akik hamarabb térnének vissza a munkaerőpiacra, gyakran találkozhatnak a döntésük miatt negatív megjegyzésekkel, azzal, hogy mások megkérdőjelezik, „elég jó anyák –e”, és azzal, hogy
