Segítség helyett csapatmunka

Ahol a hatévesek sütik a tortillát

A maják gyerekei, akárcsak a többi mexikói őslakos közösségek gyerekei, nagyon sok feladatot elvégeznek a ház körül. Erre a világ antropológusai már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek, és több mint negyven éve folyamatosan felkeresik ezt a térséget, hogy megfigyelhessék, hogyan tanulnak a maja gyerekek a családjuktól, a közösségtől. Ezek a gyerekek figyelmesek, segítőkészek, már egész kiskorukban számos feladatban kompetensek (pl. disznót vágnak és árulnak a piacon is), és úgy vesznek részt a ház körüli teendőkben, hogy nem kell őket sem kérni, se fenyegetni, sem jutalmazni. De vajon hogyan csinálják? És nem sok ez nekik?

A kulcsszó nem más, mint az acomedido. Mielőtt a kedves olvasó felcsapná a spanyol szótárt, gyorsan tiszta vizet öntünk a pohárba, ugyanis ez egy meglehetősen összetett fogalom, és az a lényege, hogy a gyerek nem azért végez el egy feladatot, mert valaki ráparancsolt, hanem azért, mert figyel a környezetére, és tudja, hogy az adott pillanatban ez a megfelelő segítség, amit nyújthat.

A kozmopolita gyerekek sokkal kevesebb házimunkát és sokkal kevésbé összetett feladatokat végeznek, és általában arra is meg kell kérni őket. És ez nem az ő hibájuk. Így szocializálódtak, és az is a rendszerük része, hogy fáradozásaikért jutalmat várnak. A már említett acomedidónak azonban van egy olyan velejárója, amely szinte maga a csoda: a maja gyerekek kifejezetten akarnak segíteni a családjuknak, és a segítőkészség generációról generációra száll ezekben a közösségekben.

Nem lehet elég korán kezdeni

Mi, akik a nyugati kultúrában élünk, sokszor abban a hiszemben vagyunk, hogy a legkisebbek mentesülnek a házimunka alól. A maják ezzel szemben maguk mellé ültetik a babákat, miközben valamivel foglalatoskodnak, és játékok és fejlesztő eszközök helyett a ház körüli teendőkkel szórakoztatják a kicsiket, és nem sokkal később már apró feladatokra kérik meg őket. A lényeg, hogy azt éreztetik a gyerekkel, hogy amikor valamin dolgoznak, együtt vannak, és az elvégzett munka az ő legfontosabb közösségük, a család örömére és hasznára válik. A maja gyerekek számára az egyik legfontosabb cél, hogy hasznosnak és kompetensnek érezzék magukat. Ez a belső motiváció mindenféle jutalmazásnál, büntetésnél, fenyegetésnél vagy zsarolásnál hatékonyabb.

Segítsünk segíteni!

Végezetül következzen négy alaptétel, amelyet Michaeleen Doucleff fogalmaz meg Hogyan neveljünk önálló és kedves felnőtteket? című New York Times bestsellerében, miután hosszabb időt tölt maja családoknál.

1. A gyerekek természetes vágya, hogy segítsenek szüleiknek, és hogy kiérdemeljék helyüket a családban.

2. Mivel még kicsik, sokszor nem tudják, hogyan tegyék magukat hasznossá, ezért kétbalkezesnek is tűnhetnek. A mi feladatunk, hogy megtanítsuk őket segíteni.

3. Az elején természetes, hogy elrontják a dolgokat, hiszen nincsen rutinjuk benne. Ennek egyetlen hatékony ellenszere a gyakorlás.

4. Soha nem beszéljünk le egy gyereket arról, hogy segítsen, ne hajtsuk el, ha részt akar venni. Ha túl kicsi a feladathoz, találjunk neki benne valami egyszerűbb részfeladatot, vagy legalább engedjük, hogy nézze.