Szurkolj szülőként, szurkolj emberként!

Kevesebbet beszélünk a szülőkről, ha a gyerek sportolásáról van szó, pedig van egy nagyon lényeges szerep, ahol rendszeresen megjelennek: szurkolóként a lelátón, a meccseken, a versenyeken és az edzéseken. Az itt történtek, a szülők viselkedése, hozzáállása meghatározó és fontos eleme a gyerekek biztonságának, jóllétének is.

Sportoló gyerek szülőjének lenni nem mindig egyszerű, de szerencsére ez is tanulható.

A szurkolás egy érzelmileg felfokozott állapot, ahol lehet, hogy nehezebben tudunk önuralmat gyakorolni. Előfordulhat, hogy csúnya szavakat ordítunk és szidjuk, becsméreljük a (szinén gyerekekből álló) ellenfelet, az edzőt vagy a bírót. De kérdés, hogy biztosan ilyen példát szeretnénk mutatni a gyerekeknek? A rossz mintaadáson kívül az is probléma, hogy akár meg is ijeszthetjük a pályán és a lelátón lévő többi gyereket. A szélsőséges érzelmek által kiváltott reakciók, amikor bántó megjegyzéseket teszünk másokra és fizikailag fenyegetőnek tűnünk, megfélemlítően, megszégyenítően hathatnak a gyerekekre.

De mi a szurkolás célja? Ha ezt tudatosítjuk magunkban, akkor már közelebb kerülünk ahhoz, hogy jól lelkesítsünk. A szurkolás célja nem más, mint a gyerekünk érzelmi támogatása. Nem az ellenfél, a bíró, az edző földbe döngölése, megalázása, szidalmazása, hanem a saját gyerekünk és csapattársainak a támogatása. Ez sokféle módon és helyen történhet, az edzés, a verseny, meccs közben, vagy hazafelé, otthon is. Figyeljünk rá, mire van szüksége, mi esne jól neki és milyen példával szeretnénk elől járni.

Szülő és nem edző

Akár győzelemről, akár vereségről van szó, mindenféle érzelemnek lehet helye - de hogyan támogassuk? Hallgassuk meg, fogadjuk el, hogy a gyerekünk az adott helyzetben hogyan érzi magát. A kudarc utáni szomorúság, csalódottság feldolgozása éppen úgy hozzátartozik a fejlődéshez, mint egy győzelem utáni büszkeség, öröm. A kemény munka, a kitartás, a lelkesedés eredménytől függetlenül értékelendő és büszkeségre ad okot. 
Ha nem tudjuk az adott helyzetben milyen reakció esne jól a gyerekünknek, kérdezzük meg tőle. Nem szükséges szakmai tanácsokkal ellátnunk, nem kell a gyerekünk vagy akár a csapattársai teljesítményét értékelni, minősíteni. Hiszen erre van az edző, akire a gyerekünk (jó esetben) felnéz, hallgat rá. Sokkal fontosabb, hogy elérhetőek legyünk számára és úgy szurkoljunk, hogy azzal jó példát mutassunk emberségből, sportszerűségből és empátiából.

Azáltal, hogy ott vagyunk a versenyeken, szurkolunk, bátorítjuk és lelkesítjük a gyerekeket, látják, hogy érdeklődünk, bevonódunk az életük ezen részébe, érzik, hogy fontosak számunkra. Sokszor nehéz eltalálni azt az egyensúlyt, ami még nem túl sok és nem túl kevés. Vegyük figyelembe, hogy minden gyerek más, így érdemes sokat beszélgetni erről is. Amivel viszont biztosan nem fogunk mellé, az a kölcsönös tiszteleten, empátián, kedvességen és támogatáson alapuló szurkolás, ami méltó hozzánk és a gyerekekhez is!

A sport örömforrás. Az erőszak nem a sport része. Tegyünk együtt a sportoló gyerekek biztonságáért! Ebben segít a NEMECSEK Sport Program.

További anyagok a Hintalovon gondozásában:

• Így szurkoljatok nekünk! – plakát
• A sportszülőség 6 fontos témája, amit érdemes átgondolni – 6 napos e-mail-kurzus
• 20 segítő mondat szülőknek, hogy a gyereknek igazi öröm lehessen a sport – plakát